Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

A csűr, a fészer, a szérűskert különböző helyén állhat, oldalt vagy szemben az istállóval. Barths Albert éknél egy haj alatt van az istállóval, agy hogy az egész épület egyik oldalán nyitott négyszöget zár be. /1910-ben épült/, általában négy lábon álló tető,csak az előbb említettnek van fala. Nagysága 8-15 n között váltakozik, alakja hol téglalap, hol négyzet, 4-6 lába van, aminek anyaga régebbieknél vályog, ujabban kő vagy tégla.A Punyi Lőrinc csűrjenek 3 lába vályog, egy fa. Az ujabb csűrök tetejét nem oszlop, hanem egy falszöglet darab tartja,amely 1-2 m. széles. Ezek kőalapozásuak, aljuk is ki van rakva kővel és igy magasabban vannak a talajnál, szárazabbak. A legújabb csűr ezen a tavaszon épült. Tóth Istváné ilyen széles kőfaldarabokból áll, amelyek majdnem egymáshoz érnek. A csűrök oldala általában szabad, némelyik egészen ritkán be van vékony ággal fonva,vagy hosszában vannak galylyak az oldalába illesztve. Tetejük többnyire sátortető, fedelük a régebbieknek szalma, legtöbbnek már cserép, néha bádogsarokkal. Aljuk ledöngölt föld. A csűr jelentősége itt nem olyan nagy,mint általában a hegyvidéken. Mivel nem nagy épület,a takarmánynak és szalmának csak egy része van benne,ahogy éppen elfér. Tavasszal, mikor ezek elfogynak, a szerszámok, eke, borona, villa is ide kerülnek. Ha nincs talpazata mint pl. a Tóth Mártonénak, a szekeret is aláhúzzák. A gépelésnél késsül az ideiglenes u.n. "szalmás", M

száraz" vagy "szekerssia". /"Száraz"-nak nevesnek a környéken minden ilyen tetős alkotmányt./ A ssalmakasal oldalában rudakból egy tetős vázat állítanak fel. Mégy osslep, a tetején keresztfák és erre rakják a kazal többi részét ugy, hogy as egy sátort képez. Es alá raknak tereket és állítják be a szekeret. A kazlak szénából és szalmából egyformán késsülnek sőt néha törökből is. Elszórtan állnak a telken. Hossznégy-