Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

alá épült az istállóval. Elnevezése változó; fészer, kisfészer, zárosfészer, csűr, takarmányos. /Ezek az elnevezések a valódi csűrre is vegyesen használatosak./ Padlás nincs, létra van támasztva az istálló szabad padlásához, ahonnan a takarmányt hordják le.l szarufákba faragatlan rudak vannak tolva,amik mindig ke 11 hétnek valamire. Sokszor törek van benne felrakva, de többnyire csak félig. Itt áll a szecskavágó, ami már gyári készítmény, a majdnem másfél méter hosszú, törekes kosár, cserhántó fürész, veder kötéllel, vizhuzásra, kasza, villa, kapa, láncok, kötelek, szekéralkatrészek. 3. Kisház H

Kisház"-nak nevezett tüzhelyes helyiség az öregek emlékezete szerint négy volt a "tanyán": Tóth Mártonnál, Bartha Mátyásnál, Punyi Istvánnál /most Punyi Albert/ és Vargha Nagy Józsefnél, bár ez már csak 20-30 éves. Ezek közül a Punyi István félét lebontották 1929-ben, illetve beleolvasztották az istállóba.A másik három megvan, ha nem is az eredeti formájában.Épült még egy Barta Albertéknél 1926-ban. A "kisház" legrégibb formáját megint csak Tóth Józseftől tndjuk meg: M

A kisházon 2-3 kis ablak volt. Búbos kemence volt benne, kürtője volt, olyan volt, mint egy méhes köpü, fonott eleje volt, oldalfal, a padon lyuk vót rajta. Ha meleget akartak fogni, bedugták egy rúdra kötött ronggyal." Punyi Lőrinc szerint a kemencének lapos oldala volt, amin 10-12 éves fiuk már aludtak kint. Kis János 69 é. szerint kandallónak hivták. A leirás alapján rekonstruálható egy palóc tipusu tűzhely, aminek a "búbos" elnevezése már alföldi átvétel lehet. Kint az istállóban azonban aligha tartozott hozzá a kenyérsütő kemence, vagy ha volt is a meleg megtartása végett, az egészen kicsi lehetett, hiszen a megmaradt alap is ezt mutatja. 30-40 éve még használták ezeket és kb. 30 éve bon-