Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

tották le* A tűzhely körül lóca rolt Tastag tölgyfa deszkából, arra szórtak szalmát és azon aludtak. Különben fát is azon rágtak. Ez is "nyoszolya" rolt éppúgy, mint a dikó az istállóban. Ilyen rolt tehát a régi "kisház" 30-40 érrel ezelőtt. Ma a Bartha Mátyás féle istállóban megran a tűzhely alapja,a "padka", de oldalt már "plattnis parhét" ran épitre, aminek már kéménye is ran. A sötét 4.60 - 3.60 méteres szobának a szabadba is nyilik ajtaja, és két kisablaka ran. Most töreket tartanak benne. A Tóth Márton és József féle kisháznak csak as istállóba rezet ajtaja. Tűzhelye már nincs, csak rakott aparsét állt benne. Kéménye kirülről kiáll a falból.Ebben a helyiségben az öreg Marci bácsi tüzelgetni is szokott szalmára! a földön, pedig éppúgy, mint a többi, le ran padláséira. A Vargha Nagy József kisházában kis kályha áll, kerek tapasztott talpazaton,csőre keresztül a helyiségen a másik falon lérő kéménybe szolgál* Is szépen kimeszelt szoba, rasággyal és lócáral. "Körte papó" sokat alszik idekint. A Bartha Albertek "kisháza" szintén fel ran már szereive kályhára!, ággyal,asztallal,itt már a fiatalok szeretnek tartózkodni. As istállóépttlet régén rendesem ran egy félig nyitott ssin, amit szintén csűrnek vagy fészernek hivnak.Bz néha csak egy kiálló éress darab, két fa- vagy kőlábbal feltámasztva, szalmával vagy cseréppel fedre. A teteje nem fut egybe as istálló tetejéről, hanem többnyire a régső falhoz hozzáragasztott "félhaj". Kirétel a Punyi Lőrinc istállója, ahol azonos as istálló épülettel,csak as első fele hiányzik. Néha a fészer oldala be ran fonra ággal, csak elől nyitott, vagy pedig kőből ran megépitre a háta. A Ganca Nagy Imréné istállójánál /20/ innen lehet a létrát feltámasztani a Térteleken lerő padlásfeljáróhoz. A nyitott fészer alatt majdnem ugyanazokat a tárgyakat tartják, amiket már a sárt fészernél