Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

hettek: a Punyi Koka Józsefé* /21/, a Kiss Ferencé /26/, "Me­leg-hadé " /16/. A 900-as érek körül épült kh. négy, a többi ennél ujabb. Legújabbak az 1946-ban épült Kis Miklós féle /24/ és a Mező István féle /10/. Ebben az évben egy csűr is épült újonnan. Nagyságuk igen különböző, általában 4-5 állat van bennük: 2 ökör, 1-2 tehén, és borjuk. A legrégibbek egyike,a Tóth Márton és József féle /11/, 26 a. hosszú és 6 a széles. A Bertha István féle /15/, ami 20-30 éves, 15 m. hossu,7 m. széles. A két éve épült Mező István féle /10/ 9 m. hosszú, § a. széles. Kétségtelen, hogy csökkennek a méretek, az állat­állomány fogyott, különösen a mult háború folytán és nem é­pitenek több családra számítva istállót.Magasságuk 2.40-3 a. as ereszig. Épités. A gazda családja, ha elég számos, maga épiti fel as istállót. Kőművest azonban mindig fogadnak, mert mes­terember nélkül nem lehet csinálni. Az ismerősök, rokonok eljönnek "segíteni" ugy, hogy "nem kell nékem semmi, nem pé­zér csinálom", amiért viszont ebédet kapnak és, amint az más munkánál is van, viszontmunkát* Falak. Az emlékezet szerint legrégibb istálló fából volt* Erről azonban csak a 82 éves Tóth József beszél: "Göm­bölyű fábul vót kifaragva, ravásbul,a fa egymást fogta.Szán­kán volt, mint a hidas,télbe elhúzták* Be T <5t tapasztva sár­ral, meg bemeszelve"* Más senki nem tud a faluban fából é­pült istállókról, pedig egész bizonyosan voltak, hiszen as 1810-es években a templom is fából volt Szarvaskőn. Az 1887­es térképen faház azonban nincs feltüntetve. FaistállófiBk emlegetik sokszor a fonott, paticaból /itt "pacsit"/ késsült épületet. 1900-ban még volt ilyen,sőt állítólag még 10 évvel ezelőtt is,ezért erre jól emlékeznek* Fonásból volt, sárral betapasztva. Döngölt földből, "verett földből" még ma is áll egy lebontott faldarab a Kis József szérűjén, /volt Tenki Imre

Next

/
Thumbnails
Contents