Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

telek/, de már legtöbben vályognak tartják,mert nem ismerik, pedig az öregek szerint gyakori épitőanyag volt 50-60 éve. A deszka zsaluzás nyoma jól látszik a kőkeményre száradt föld­falon. As egyes rétegek közé vékonyan szalmát, rőzsét rak­tak ez fogta az egész falatj 1948-ban bontották el. illitó­lag 60 éves volt. Vályogból szintén épülnek ólak, kőből is 60-70 év óta, de ritkán használják külön, hanem együtt a kettőt.A kö­vet Egerből hozzák, mert az itteni kő nem jól faragható. Az alap magasan kb. 1 m-ig kő, a sarkok, mintegy pillérek 70-90 cm szélesen szintén kőből vannak, az ablakok, ajtók szintén kővel vannak körülrakva. A fal közbülső tere vályog, néhol kődarabokkal megérősitve. Tisztán kőből épül néha a hát­só fal. A vakolat "sank"-bál készül, ami apró kavics és nem messze az ólas kertektől a legelőn tul található. Vizesen sárga tapasztóanyag készül belőle. Maltert cementből vagy mészből kevernek. Meszelve majd mindegyik istálló volt vala­mikor, csak már lekopott legtöbb és nem meszelik újra. Az újonnan épült istállók fehérre meszeltek. A falba kivül és belül fa fogasok vannak embermagasságnyira verve. Tetőzet . Az 1860-as Hunfalvy-féle metszeten Szarvas­kőn majd csupa ágasfás ház látszik s erre a szelemenes szer­kezetre emlékeznek is az öregek. Bizonyára az istállók is i­lyenek voltak. A mostani istállók szarufás szerkezetűek. A szarufák a falgerendára vagy koszorúra, fektetett keresztgerendákra támaszkodnak. A faalkatrészek durván faragottak. A vértelek a régi istállókon /Tóth Márton, Punyi József/ fonott, később deszka, néhol fel van falazva, vagy farazatos. A deszka vér­teleken padlásajtó is van néhol, amihez létrát kell támasz­tani. A Punyi Albert és Vargha Nagy Imre istállóján külön padfeljáró van: a tetőn kis gádoros ajtó van kiképezve. A tetőtzsuppal, "zsuffal" fedték régen "felverett" szalmávaljma már csak 5 szalmatető van meg. A zsup u.n. w fe-

Next

/
Thumbnails
Contents