Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

a köves utig. Nyugati irányban a legelő határolja. Területe az úrbéri rendezés idején 17 hold volt,most kb. 19 hold. Az őlaskertek kora Legfontosabb kérdésünkre, hogy mióta vannak mai helyükön az őlaskertek, nagyon nehéz válaszolni .Legrégibb adatunk 1850-ből valój egy vázlatos térkép, amelyen a "tanya" helye fel van tüntetve,de minden szöveg nélkül.Az első részletesebb adataink as úrbéri rendezés idejéből valók. 1856-tól 1863-ig tartottak a rendezési munkálatok, amelyeknek tervezetében találjuk ezt a mondatot: "Beltelekben a mostani belsőség megmarad minden betudás nélkül".! "beltelekben" pedig ugy a rendezés előtt, mint utána, szerepel a "tanyahely". Ez a tény tehát, biztosan arra mutat, hogy megvoltak a szálláskertek előbb is. Ekkor szerepel először a "tanyabérc" helynév is.Második adatunk a kataszteri fölvéteL amikor részletes térképet kapunk a szálláskertekről. A nép emlékezete szerint "az istállók mindig a mai helyükön voltaké "A nagyapánk idején is megvoltak." Ezeken a bizonytalan megjelöléseken kivül Punyi Lőrinc 56 é. azt állitja, hogy már a dédapjának is ott volt az istállója,sőt "a nagyapám nagyapja is ott tanyázott", "az tán 1800 körül lehetett". "Mikor még robot világ volt, akkor is megvolt már egynehány" /Tóth József 82 é./.Egyesek szerint mérnök mérte ki a szérűt. Mindezekből tehát, csak annyit tudunk meg, hogy 1850 előtt már megvoltak a szálláskertek valamilyen formában. Az egyes istállók épitésónek kora nem vezethető vissza ennél régebbre. Az őlaskertek helye Hogy mai helyükön voltak-e mindig az istállók és hogy miért kerültek ki a falun kivülre, arról a falu legöregebb embere, Tóth József 82 é. érdekes dolgot állit. Szerinte az istállók az 1830-as, 40-es években bent voltak a határban, az Alsó ós Felső Kis Lápa földjein "fábul