Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

voltak, egyik helyrfll a másikra ugy húzatták,mint a szánkát. olyan vőt, mint a hidas. 1 nagyapám mondta, hogy ökörvei húzatták odább a trágya végett". Ökör és ló volt benne, tehát biztosan nem juhakól veit. £b. 70 éve, hogy ilyen nincs már. Az ólaskertek mai helyén is voltak ilyen istállók,télre idehúzták többnyire őket, mert itt volt a rakodó. Minthogy ezeket az adatokat semmi más adat nem támasztja alá, nem tudunk belőlük következtetéseket levonni, csupán megemlítjük, hogy ez a lehetőség is fennáll az istállók régi helyét illetőleg. Általában az istállóknak ilyen szokatlan elhelyezkedését a következőképpen indokolják meg:az udvarok nagyon kicsik, nem fér el bent az istálló szekérrel, takarmánnyal együtt, a falu pedig nem tud a meredek hegyektől, sem pedig as érseki birtoktól terjeszkedni. A földek messze vannak,a trágyát nehéz kivinni, a takarmányt meg behordani, ujabban nem is szabad a trágyát az udvaron tartani, hogy ne rontsa a levegőt a nyaralóknak.Ezeknek az okoknak részletes tárgyalására még más helyen kitérünk. Az ólaskertek tulajdonságai Az ólaskertek tulajdonságaival kapcsolatban felmerül az osztályhelyzet kérdése: kinek van ólaskert

je,nagyobb gazdáknak-e és miképen viszonylik ezzel kapcsolatban a kisebbekhez és a földtelenekhez. Erre vonatkozólag sorra vesszük a régi adatokat. Az úrbéri rendezés idején 29 jobbágy és 21 hasas zsellér volt, akiknek három kivétellel ugyanúgy marad a földje, mint eddig volt. A jegyzékekben a tulajdonos neve után fel van sorolva a beltelek, kert,tanyahely, szántó,kaszáló nagysága. /A "kert" valószínűleg a faluban levő kertet jelenti./ Tanyahelye a 29 úrbéresből 19-nek van. Zsellérnek nincsen, csak kertje. A föld nagyságát tekintve:4 holdas gazdának éppen ugy van 300 öles tanyája, mint a 23 holdasnak, vagy 900 öles tanyája a 15 holdasnak. Akinek nincs tanyája, azok közt is van 25 és 6 holdas.A kataszteri felvételekkor készült bir-