Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Igaz Mária: A szarvaskői ólaskertek

Meg kell említenünk még,bár es nem tartozik tárgyanshoz, hogy feltűnően sok kolomp Tan a teheneken, esek össze Tannak hangolva és a szomszéd falak csordáinál szebb hangjuk ran a csordás szerint* Az ökrök legeltetése, amint már emlitettük,egyenkint történik* A gazda ragy a fia, amikor szabad idő Tan rá, kihajtja a két ökrét valamelyik kis legelőre*Izekre a kis legelőkre már csak azért sem mehetnek együtt az állatok,mert nem rezet csapás oda,csak ut /ezt az utat is lelegeltetik az ökrökkel/, tehát csak kettőnkint férnek el rajta, az állatok*A legelőn pedig nagyon kell rá jak ügyelni,mert igen könnyen kijutnak a közeli szántokra* Izekben a kis Tölgyekben azért összetalálkozik néha majd minden gazda* őrzés közbem üldögélnek,beszélgetnek,rendesen külön csoportban az öregek és külön csoportban a fiatalok. Amikor sok a munka, pl* oséplési időben,egymásra is rábízzák az ökröket, ragy valamelyik gyerek megy ki rolük.Délben behajtják őket itatni a "tanyára",esetleg még takarmányt is kapnak* Sokszor nincsenek kint egész nap, mert félnapig dolgoznak* Aratás után a tarlót legeltetik. A legeltetésnek ez a módja tehát szorosan összefügg az ólaskert rendszeréről* A belső és külső legelők agyam távolságban nem esnek messzire egymástól,de használatukban lényeges különbség ran. A munkában lévő állatok legelője nem lehet sem az isiállótól, sem a földektől messze,annál is inkább, mert maga a kis legelő nem is elég az állatnak,még takarmányt is kell adni nekik. A legelők minőségéről is meg kell még emlékezzünk. Májas végén van a legjobb "mező", a koratavaszi nagyon rizes. Nyáron elég gyakran kisül* -A legelő füveit nem mindenki ismeri, de Barta Misa Simon 64 é. nagyon sokat el tud sorolni. Az ökör legjobban a vadherét és a tippanfüret szereti* A legelővel kapcsolatos hiedelmek közül csak azt említjük meg, hogy a "harmatszedés" felől ast is mondják, hogy