Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

rudak megszólaltatásához alátámasztó keretre van szükség, amire a hangszert ráfektetik, kiterítik. A kerethez, ami szintén trapéz alakú, többnyire hozzá is rögzítik a rudak füzérét. A keretet közönséges fenyőfalécből szegelik össze.Lényeges alkatrésze a trapéz száraival nagyjából párhuzamosan futó négy gerenda - szintén fenyőfalécből /élére állítva/.B gerendák tetejére hosszában 25-30 mm átmérőjű hengeres szalmanyalábot kötöznek vékony spárgával. A zsuppszalmából készült nyalábot ugyancsak vékony spárgatekerés tartja össze. Azért kell hengeresnek lennie, hogy a rajtafekvő rudak mennél kisebb helyen érintkezzenek vele. A rudak anyaga lehet ritkábban keményfa /pl. bükk/, gyakrabban juharfa vagy fenyőfa; formája lehet hasábos - olyan téglalap aminek felső oldala nem egészen lapos, hanem kissé domború, vagy hengeres /kb. 25 mm átmérőjű henger/. Vastagabb száraz fenyőfalécből is ki lehet faragni vagy esztergálni, fontos, hogy a fenyőfa szálas, bogmentes legyen. A készítő - nem túlságosan ügyelve a milliméteres pontosságra - a 26 db. rudat fűrésszel szabja szét a megfelelően kigyalult vagy kiesztergált és dörzspapírral is lecsiszolt fából. A legnagyobb rud hosszúsága 400 mm körül van. A nagyjából egyenletesen csökkenő hosszúságú többi rud közül a legrövidebb kb. 250 mm. A rudak hangolását úgy végzi, hogy azokat egyenkint ráhelyezi a keretre és a verővel ütögetve megszólaltatja. Ea magasítani akar, levág a rud végéből,ha mélyíteni akar, "hasat" vág neki - azaz mélyedést farag a rud alsó oldalán a középtájon. /A készítő általában cimbalmos zenész, akinek a hangmagasságok megállapításához elegendő-egy A síp./ A behangolt rudakat két végük táján vékony fúróval kifúrja, majd a cimbalom skálabeosztása szerinti sorrendben négy db. cipőfűző vastagságú spárgára fűzi és a spárgák kilógó végével a füzért a kerethez köti. A spárgára a szélső rudak és a keret közé bodzafacsövecskéket fűz, amiknek az a