Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 9. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1964)

Sárosi Bálint: Népi hangszerek

híratása, hogy felülről és alulról rögzítsék a füzért, ne engedjék azt a keret oldalainak irányába elmozdulni. Ha a rudak rüzére nincs állandó kerethez rögzítve, úgy a fűzéshez két hosszabb darab spárgát használnak s a spárgák régéit a legalsó rudak alatt csomórakötik. Az alátámasztást /a szalmaköteggel ellátott gerendákat/ a rudak alatt úgy kell elhelyezni, hogy emezek két helyen hosszúságuk egynegyede és háromnegyede táján érintkezzenek Tele. A facimbalom tartozéka, a két darab re ró

, kőris ragy akácfából késiül* A rerő teljes hossza 300-320 mm. A rerő szára vékony hengeres /5-6 mm átmérőjű/l 40 mm-nyi hosszúságú, 10-15 mm-nyi átmérőiú fele szintén'nagyjából hengeresnek mondható; lapos fogója kb. 80 ma hosszú és 20 mm széles. Némely esetben a rerő feje nem csupán fából ran, hanem, hogy ütése puhább legyen, a fej alsó oldalához cérnáral vattát tekercselnek /a rattát alkalomadtán papír is helyettesítheti/. /A Néprajzi Múzeum 61.37.1.1 lelt. számú, Miskolcról származó facimbalmának fontosabb méretadatait itt mellékelem. A facimbalom keretének alsó oldala 1035 mm, felső oldala 690 mm hosszú* A keret szárainak hossza 635 mm. A keret magassága 40 mm. Az alátámasztó gerendákon levő hengeres szalmaköteg átmérője átlagban 24 mm. A fenyőfából készült hengeres rudak átmérője 26 mm. A leghosszabb rud hosszúsága 445 mm, a legrövidebbé 240 mm./ III. A facimbalmot asztalra helyezik, úgy játszanak rajta. A játékos nem az oldalánál helyezkedik el, mint a zilofonjátékos, hanem a facimbalmot merőlegesen fekteti maga elé olymódon, hogy annak mély hangjai /a trapéz alsó oldala/ feküsznek hozzá közelebb,a magas hangok pedig tőle távolabb. Tehát ugyanúgy áll vagy ül hozzá, mint a közönséges cimbalomhoz. A Néprajzi Múzeum említett facimbalmának hangterjedelme: g* - a/'

1 , tehát két oktáv és egy nagyszekund. Hang-