Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

vésbé szépet, ujat vett. Ha a lakodalmat kisebb arányokban rendezték, az az öltözetben is tükröződött. Annyira lecsökkenhetett az öltözettel szembeni igény,hogy lakodalom nélküli esküvő esetén a menyasszony szokásos vasárnapi ruháját viselte, fejdísz nélkül. Elszökött lány, személy nem is tehetett fejdiszt, bekötött fejjel kellett esküdnie.Az eltett menyasszonyi bokréta később,ha az asszonynak meghalt kisgyermeke, annak koporsójára került dísznek. - I a íalán határozottabban "vőlegény"-nek nevezték - attól kezdve, hogy házasságát a pap kihirdette, mint a lányt hazainak. Egyes vélemények szerint azonban házasságkötésig csak "szereteje" voltak egymásnak, ezt szintén az eljegyzés lakodalomhoz kapcsolódásának tudhatjuk be. A lánykérésen a legény elég passzivan viselkedett, kivéve, hogyha csak maga ment. Szokásos kint állni hagyni, míg bent az öregek meg nem tárgyalták egymással, hogy eljön-e a lány, s maga a lány is igent nem mondott. Lánykérés után továbbra is eljárt "guzsalyosba" a lányos házhoz, naponta, hiszen a lány már nem járt fonóba. A beszélgetés régebben még ezen időszak alatt is inkább a szülőkkel történt, bár mint mondják, lassan már "egybe bátorodtak". A legutolsó időből hallottunk arról, hogy a szülők elmentek hazulról, azért,hogy a fiatalokat magukra hagyják. A lakodalmon különösebb önálló szerepe nem volt, rá is elmondható, hogy mozgatták az idősebbek, a szertartások jó ismerői, főképpen a lakodalmi gazda, aki nevében mindent elmondott. Legfeljebb aátkásodá

son,mikor az álmenyasszonyokat kinálták jövendőbelije helyett, szólt oda maga a menyasszony gazdájának, hogy milyen menyasszonyt kíván. Búcsúzáskor szerepe hasonló volt a menyasszonyéhoz. Ez után csak mikor a menyasszonyt hozták vált szerepe aktívabbá: megköszönte a menyasszonyt, s mikor megérkeztek vele az ő szüleinek házához, leemelte a kocsiról.BJrontyolás után ki kellett választania feleségét három letakart alak közül. Bizonyos alkalmakkor,mint a templom előtt meg a menyasszonynak asztaltól való kitevése után táncolnia kellett a aeryassazonnyai. öltözete kevesebbet fejezett ki, mint a menyasszonyi öltözet, ennek oka részben az, hogy a férfi viselet általában kevésbé kifejező, mint a női öltözet, kevésbé választékos annál. Ruházata nem sokat változott a szokáskör lefolyása alatt: lánykérésen,lakodalmon "bőujju magyaros ing", meleg időben gatya, télen fehér gyapjuharisnya vagy szük fekete nadrág, fekete zsinóros lajbi. Lábán lágyszárú csizma, fején "nyúlszőr kalap": keskeny, felálló karimájú, magas tetejű

7 kalap volt,