Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

ember állt ott pénzt követelve. Kifizették aprópénzzel, vagy fizethet­tek itallal (mindez a 48 órás lakodalom menyasszonyvitelének leegysze­rűsített változata). Leginkább a násznagy kérhette illendő beszéd for­májában a hozományt.A vőlegény násznagya meg szokta kínálni a menyasz­szonyos házhoz tartozókat pálinkával. A hozományért jött csoport ki hordta a ruhát, ágyneműt, ládát a szekérre,a menyasszonyt is magukkal vitték, hogy az ágyát ő vesse meg. A menetben is előfordult az uj jogtatás.bár inkább csendesebben mentek. Az irigykedő legények megdobálták kövekkel, a kerékszegkivevés is elő­fordult. Módosította a sirató este lefolyását, ha a menyasszony elment a hozományvivőkkel.A sirató este ilyenkor inkább az "asszonyoké" lett, akik magukban maradva énekelgettek, még táncoltak is, s az örőmanyát vigasztalták. A bokrétavivők tennivalóját szaporította a mátkásodás elmaradá­sa, a menyasszony ingajándékát a vőlegény számára a szegényes 24 órás lakodalomban ilyenkor vitték el a nyoazolyók, s átadása különösebb for­maságok nélkül történt. Az esküvő előtt, a mátkásodásnak azt a szerepét pótolandó.hogy az esküvőn való megjelenésre kérik fel a menyasszonyt, beiktattak egy "felkérés N-t.A vőlegény gazdája és vőfélye ment küldöttségbe a aenyaaz­szonyos házhoz. Ilyenkor a vőfély lőtt megérkező átor, a gazda beszélt röviden: "felkérte" a menyasszonyt és kíséretét, hogy készüljenek az esküvőre. Tartalmazhatott a beszéd még összevontabb formában a mátká­sodási világteremtésről szóló szövegből is. Az is előfordult, hogy i­lyenkor meghamvazták a vőfélyt. Az esküvői menet visszaiodolásakor fejtettek ki ellenállást a menyasszony kísérői a vőlegény tisztségviselőivel szemben. Bzt az el­járást úgy nevezték: "loptuk a hazait haza", magukhoz húzkodták, a vő­legény násznépe : szintén magához húzta valóságos huza—vona ab­lakait ki,annyira,hogy "szegény menyasszonynak letépték a bongót az in­girül". De természetesen csak a vőlegény kísérete győzött, a menyasz­szony a vőlegény nászmenetéhez csatlakozott, a vőlegény mellett ment, míg násznépe visszatért a menyasszonyos házhoz. Ha útelkötésre sor ke­rült, akkor ez alkalommal történt. Sbédet a vőlegényes és menyasszonyos háznál tartottak, ez volt a főétkezés, a menyasszony és vőlegény együttevése is ez alkalomra te­vődött, az éjféli asztalnál szokásos többi ünnepélyességgel,a menyasz­szony kivevésót is beleértve, együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents