Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

az ide szaladt be. Mivel a menyasszony gazdája tagadta hogy hozzájuk futott volna, a vőlegény násznépe - különösen a fiatalság - vesszőket kapott elő, de a menyasszony népe sem hagyta magát,szabályos verekedés alakult ki a kapu körül, aminek eredményeképpen bejutottak az udvar­ra. 2 ® Előfordult,hogy "ijesztőket" (ronggyal körültekert csepüt) szúr­tak le a kapu elé, amit meggyújtottak, hogy a vőlegény násznépét visz­szariasszák. 2 ^ De történhetett a bejutás egyszerűbben is: az első vág­tató ló átszakíthatta a kötelet, vagy átugratott.A jövevények maguk is eloldhatták, ha tudták, vagy pedig fizettek azért,hogy a háziak oldják el.Udvarra valő benyomulásukat kiabálás fogadta: "tolvajok jöttek!" Az összes szekerekkel behajtottak az udvarra.A tisztségviselők leszálltak a kocsikról, lovakról, a vendégek egy része fennmaradt a kocsikon és ott énekelt. A &ét gazda kezet fogott, a vőlegény gazdája elmondta, hogy a lányért jöttek. A lány gazdája pénzt vagy pálinkát követelt de nem csak ő, hanem a nyoszolyók és asszonyok is, "aranygyakat". De kér­déseket is tett föl a menyasszony gazdája.A pénzkérésből hosszas alku­dozás is fejlődhetett, amelynek során a legény gazdája ócsárolta a me­nyecskét és hozományát, esetleg ugy tett,mintha ott akarná hagyni kí­séretével a házat. A gazda vagy vőlegény korábban kifizetett 5-10 Fe­renc József-féle forintot, később azonban csak aprópénzt, rossz pénzt, vagy éppen cukorkákat dobott föl a gerendáig, ugy hogy az szétgurult a padlón s a gyerekek összeszedhették. Ezen közben a jövevény lányok, asszonyok azon igyekeztek,hogy ellopják a menyasszonyos háznál készült zászlót, amit elrejtve tartottak. A menyasszony a sarokban, az asztal mögött ült s a zászló mögéje volt téve. A menyasszonyt és zászlót egy vőfély őrizte. Ha a zászlót sikerült a vőlegény násznépének megszerez­ni, ezzel övék lett a menyasszony. Ez azonban nem volt könnyű, mint mondják "megküzdenek" érte, vagy fizetniük kellett a nyoszolyóknak.Bár megkaphatták a menyasszonyt a zászlótól függetlenül fizetés ellenében is, ilyenkor a vőlegény gazdája megfogta és átadta a vőlegénynek. Szo­kás volt a menyasszonyt az asztalon keresztül kivenni. A menyasszony megszerzése után a vőlegény megköszönte felneveltetését szüleinek,meg­csókolta őket,kezet is csókolt nekik. A vőlegény kísérete pedig kezdte kihordani a menyasszony hozományát: ládáját, ágyneműjét a szekerekre, esetleg az alatt, míg a háziak az aprópénzt szedték össze. A gúnya ki­hordása után "megtisztelték" egymást - különösen a menyasszonyos ház tisztségviselői a vőlegény kíséretét - pálinkával. A menyasszony elbú­csúzott szüleitől, hozzátartozóitól, egész násznépétől, a gazda átadta őt a vőlegénynek,aki kivezette és feltette az első kocsira a két zász-

Next

/
Thumbnails
Contents