Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

lőssóge volt: ha a saját hirdetését kellett hallania, elpirult s a helyén a lányok csoportjában inkább leguggolt vagy letérdelt, hogy ne lássák. Vizsgáztatás a vallás alapfogalmaiból Mindkét házasulandónak,elsősorban a lánynak számot kellett addnia a pap előtt a vallás alapismereteiben való jártasságról. Vendéghívás "Vendéget hívogatni", "hívogattak". A lakodalmi gazda kötelessége volt, régebben a nagyvőfély kiséretében, akit e század 20-30-as éveitől egy gyermek, 8 év körüli helyettesitett. k lakodalomrendező szülők összeírták a meghívandók névsorát, ezt átadták neki. Kapott a gazda egy ruháspálcát, amit ha a vőfély vele ment, az vitt. A ruháspálcát a vőfély "amerre mennek, azon a felén viszi". Ilyenkor a gazda kezében egy sírna pálca volt. A vendéghívást szokásos mondókával végezte, melyben a vendégeket meghívta megbízója nevében meghatározott időtartamú lakodalomba. Miután a meghívott választ adott, hogy eljön-e, megköszönte a meghívást s egy jókívánságot mondott a meghívókra,

s legtöbbször megkínálta a vendéghívókat pálinkával, a vendéghívók folytatták útjukat. A menyasszony és vőlegény maguk hívták meg a lakodalomra a nyoszolyóknak, vőfélyeknek kiszemelteket. Ennek különös formaságai nem voltak, csak "illedelmesen" kérték fel. A többi tisztségviselőket az örömapák feladata volt felkérni. Polgári házasságkötés A bíró előtt történt. Vőlegényen, menyasszonyon kívül két tanúnak, a másnapi násznagyoknak kellett jelen lenniük.Különösebb ünnepélyesség ehhez az aktushoz nem kapcsolódott, nem épült bele szervesen a szokáskörbe. Eljegyzés "Mátkásodás", "ejárnak mátkásodni", "megmátkásodtak", "felkérés", "eljöttek felkérni".A vőlegényen kívül általában "két pár ember" jött, akik a következők közül kerültek ki: gazda (és felesége), násznagy, násztárs (feleségük), egy-két vőfély, nyoszolyó - köztük a nagyvőfély, nagynyoszolyó -, de ezeken kívül még pl. a vőlegény test-