Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

rei.Bírhattak esetleg szomszédot is. Az ünnepélyes lánykérést akarónak legalább 6-10 tagból álló kíséretet kellett vinnie. A kíséret megválasztásánál arra törekedtek, hogy idősebbek is legyenek köztük.Andrásfalván a lánykérők pálinkát vittek magukkal. A leányon, szülein kívül az épp otthon lévő családtagok voltak jelen.Az idősebb férfiak egyike: keresztapa, nagybátya kérte meg a lányt, "vers", "mondóka" elmondásával. A befejező "széna-e vagy szalma" után, mikor a szülők a hozzájuk intézett kérdést továbbadták lányuknak, s az válaszolt: "élmények", kiküldték, hogy hívja be a kint várakozó legényt,aki addig csak az ablakon keresztül leste, mi történik bent. Istensegítsen a kérő személy maga hívta be. Ha "szalma" volt a válasz: be se jött a legény, a bent lévők pedig köszönés nélkül távoztak. Andrásfalván a jövevények ráköszöntötték a hozott pálinkát a lány szüleire, ez után a szülők köszöntötték a legényre, a legény a leányra, majd a háziak a kérőkre. A leánynak kezét kellett nyújtania, majd az összes jelenlévők kezet fogtak egymással. Azután asztalhoz ültek, elsősorban az öregek, a leány tálalni segített. Kérdezhették a leány apját a hozomány felől, ez volt a "megalkuvás", "alku". Többnyire az apa magától felhozta ezt a kérdést, esetleg tréfásan. A lánykérést étkezés zárta le, ami az ünnepélyes lánykéréseken a lakodalmi ebédhez hasonló étrend volt, ritkábban hideg étel: sonka, sütemény. Bitkán zenészt is hivtak, ilyenkor éjfél utánig is elmulattak, énekelgetve. Ezen közben a jövendő lakodalmat is megbeszélték. Beiratkozás, kihirdetés "Elmentek beiratkozni". Korábban csak a papnál kellett bejelenteni a tervezett házasságot,a polgári házasság bevezetésétől a községházán is. A házasulandókat ha valamelyikük kiskorú volt, apja vagy gyámja kisérte, mivel szülői beleegyezést kellett aláírnia. Előbb a községházára azután a plébániára mentek. A beiratkozáskor kifizették a plébánián az esketési díjat. A beiratkozni menőket:szülővel menő két fiatalt ünnepélyes magatartás, ünnepélyes öltözet különböztette meg, a község népe erről tudta, miben járnak. "Kihirdették". A készülő házasságot közhírré tette az egyház háromszori hirdetés által, ami három egymást követő vasárnap,vagy sürgős esetben sűrítve történt. A közigazgatás helyi szerve a községházán "plakátra" írta ki a házasság hirét.

24 A hirdetésekre a legény általában elment, a leány is, de nem mindig. Ha nem ment, ennek oka szégyen-