Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

a hely kérdésében is. A 24 órás lakodalmak főleg a menyasszonyos háznál szokásos cselekményeket hagyták el. A lánykéréa*a kivttl csupán egy szimpla esküvő előtti felkérésre került itt sor, a sirató este az esetek egy részében elmaradt vagy összeolvadt a hozománykikérés-elvitellel. A jegyajándékokat a vőlegényes háznál adták át. A menyasszony már esküvő után a vőlegényes házhoz ment, ezen tul a cselekménynek e változatban szokásos része itt zajlott le, a szomszédok házának esetleges igénybevételével. A násznagy háza azonban kimaradt, mint színhely. A templom és a községháza itt is szerepelt, s a hozománynak a kontyolók által való elvitelekor a falu leghosszabb utvonala is. Szokásos volt a menyasszonyos háztól jövő küldöttség látogatása is. A kisebbszerû 24 órás lakodalomban azonban, ha a hozományvitél már az előestén megtörtént, e látogatás elmaradásával a menyasszonynak szóló ajándékokat a menyasszony házánál adták át, ami eggyel szaporította a menyasszonyos háznál lezajló cselekmények számát. Ilyenkor a hosszú útvonal teljesen kimaradt mint színhely. A lakodalom nélküli házasságkötések esetében csak a menyasszonyos és vőlegényes házban, templomban és községházban, valamint az ezek között vezető legrövidebb úton történtek a cselekmények.A menyaszszonyos háznál a lánykérésen kívül csupán a hozomány ünnepélyesség nélküli kikérése maradt meg, a többi rövidre szabott, kevés szertartásossági! cselekmény a vőlegény házánál történt. 3. A lakodalom megrendezésének anyagi alapja A lakodalom megrendezésében a gazdag étkezések jelentettek erős anyagi problémát, kisebbet a fogadott segítségek, tisztségviselők, zenészek fizetése. A lánykérési étkezés a lányos család gondja volt (a vőlegény családja hozzájárulhatott itallal). Az étkezések nagyrésze a lakodalom alkalmával törtónt. Ezek kiállításához a lakodalomrendező családnak szüksége volt részben nyersanyagra, részben pénzre. Saját erején kivül a lakodalomra hívottak hozzájárulására lehetett támaszkodnia. Az ételek elkészítéséhez szükséges nyersanyagokról sajátmaguk gondoskodtak a lakodalomrendező családok. Tehát állatot kellett nevelniük, lisztet, zsirt, tojást, egyéb nem romlandó anyagokat maguknak kellett összegyüjteniük. Ételkészítéshez való nyersanyag tekintetében a neghivottak közül a családhoz közelállóktól csak romlandó anyagokat volt szokás kérni, mint pl. turó,amiből egy lakodalomra valót egy ház-