Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)
tartás nem gyűjthetett össze. Pénzről részben maguk a lakodalomrendezők, részben az egész vendégsereg gondoskodott.A lakodalomrendezők igyekeztek anyagilag előre felkészülni, pl. egyik földdarabjuk jövedelmét előre a lakodalomra szánták. Ritkán sikerült azonban elég pénzt összegyúrjteni. általánosan gyakorolták azt a megoldást, hogy a lakodalom előtt adósságot csináltak. A lakodalomnak pedig minden résztvevője az éjszakai ajándékgyüjtéskor pénzajándékot adott,a lakodalmi költségekhez való hozzájárulásként, - "az apját kisegítették a kötés végett", s az ilyenkor összeszedett pénzből tudták visszafizetni az adósságot, s kifizetni, akiknek fizetés járt. A pénzajándék nagysága változó volt, a lakodalmas családdal való kapcsolat fokától és a módtól függően.^ Ha az örömapa nem volt adósságra utalva, akkor a pénz saját céljaira maradt, maga rendelkezett felette, és esetleg fordította csak az uj házasok céljaira, pl. a hozományhoz kiegészítésül. A lakodalom e vállalkozás jellege érthetővé tette, hogy szemponttá vált, hogy a lakodalomra jómóduakat hívjanak.^ Az adakozók közül az elsők példaadók voltak, tőlük függött,hogy milyen magas lesz az átlag. Ha a "nemzetség" gazdag volt, mivel ezek adakoztak elsőnek, a többi meghívott szégyenlősségből kénytelen volt erején felül is adni. Az ajándékok összegét szokás volt felírogatni, s hogy ki adta, így ellenőrizték, hogy minden meghívott adja meg tartozását, a kibújni akaróktól a pénzgyűjtő lakodalmi gazda kiprovokálta. Ilyen körülmények között a lakodalomrendezés szinte vállalkozásnak tűnik, ami annak számára, akinek módja van befektetésre,busásan megtérülhet, de amelyre nincs lehetősége az anyagilag gyengének. Arról is tudunk, hogy teljesen vállalkozás-formában jómódú gazda megrendezte a szegénynek lakodalmát, amin ugyan kockáztat ott, de legtöbbször nyert. Különösen olyankor fordult ez elő, amikor vágóállataik értékesítésére nem találtak más módot.Ezt azonban szívességnek tartották a nagygazdák annak ellenére, hogy nyertek rajta. A násznagy a vőlegény lakodalmának költségeiből jelentős részt kellett vállaljon. Szokásos ajándéka volt a lakodalom déli étkezésének kiállítása, valamint a násznagykalács elkészítése.Súlyos terhében osztozhatott a násztárssal.^ A lakodalomrendezőknek tehát jelentős szempontja volt-vállalkozásuk anyagi sikere. Éberen kellett ügyelniük ezért az egész lakodalom folyamán, sem a háziak, sem a lakodalmi gazda nem rúghattak be.Ellenkező esetben a vendégek széthordták az ételt, italt, az asszonyok a
