Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)

Vendéghívás a lakodalom előtt egy héttel volt szokásos, a hét első napjain, sok vendég esetén két napig is elhúzódott. Lánykérés után 3-4 héttel,az utolsó hirdetés utáni hétfőn vagy még gyakrabban szerdán volt a lakodalom. Időtartama egy-két nap, rit­kán további egy-két napos, mulatsággal megtoldva. Utómulatság a lakodalom után egy héttel, illetve a lakodalmat követő vasárnap volt szokásos, kisebb szabású 24 órás lakodalom után ezt nem is tartották meg. Ami a szokások lezajlásának helyét illeti, alapvetően megálla­pítjuk, hogy a döntő cselekmények a menyasszony elviteléig a menyasz­szony házánál, azon tul pedig a vőlegény házánál történtek meg. Ügy is fogalmazhatnánk ezt,hogy a menyasszony elvitelével tolódott át az ese­mények súlypontja egyik háztól a másikhoz. Bészletezve:a menyasszonyos háznál történt a lánykérés, a mátkásodás vagyis jegyváltás, sirató es­te. Itt történt a menyasszony elbucsüztatása, kikérése, innen hozták el a vőfélyek a perecet.A vőlegényes háznál a házasságkötési cselekmé­nyek között első volt a vőlegény elbúcsúztatása. A menyasszony elhoza­tala után itt történt annak befogadása, s a lakodalom főétkezése az új pár együttevésével, s az uj házaspár bemutatása, valamint a lakodalmi kalács elfogyasztása. A menyasszony bekontyolása és az elhalás a vőle­gényes ház szomszédainak egyikénél is lehetett, ha a vőlegényes háznál erre nem volt hely. A vőlegény házához ellátogatott a menyasszony el­hozatala után a menyasszonyos háztól indult küldöttség is. Itt kapta meg a fiatal pár vendégeitől az ajándékokat. Ugyancsak itt folyt le az utómulatság. A vőlegény násznagyánál két fontosabb esemény történhetett: a vőlegény násznépének ebédje, s a lakodalmi kalács kikérése. A templom és a községháza az egyházi ill. a polgári esküvő színhelye volt. A lakodalmi felvonulások: esküvői menet, menyasszonyvitel, ka­lácsmeghordozás, hajnali felvonulás színhelye az utca volt, éspedig a menyasszonyvitel és kalácsmeghordozás esetében nem csupán a legrövi­debb út, hanem a falut megkerülve, lehető leghosszabb utat járták meg ez alkalmakkor. Ha a házasságok különböző faluk lakói között kötötték, az es­küvőt mindig a menyasszony falujában tartották. A fentiekben a teljes lakodalmat elemeztük a cselekmények he­lye szempontjából. A rövidített szokáskörökben lehetséges volt bizonyos változás

Next

/
Thumbnails
Contents