Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1963)
mi csapások, háború stb. hatására túlnyomóvá válva. Azt, hogy a házasságkötések lakodalommal, vagy anélkül, s ha lakodalommal, annak szegényesebb vagy gazdagabb változatával bonyolódtak-e le, azt nem pusztán a lakodalomrendező gazdasági és társadalmi helyzete határozta meg, ha ez volt is a legáltalánosabb befolyásoló.Az igen általános lányszöktetés okul szolgált a lakodalom mellőzésére,főleg ha a választás szülő akarata ellenére volt.Tudunk olyan családról, amelyben azért nem rendeztek lakodalmat, mert, mint mondják, nem szerették a mulatságot. Böjtben csak lakodalom nélküli esküvőt engedett az egyház. Lakodalom nélkül házasodtak az árvák,nem lévén aki lakodalmat tartson. S végül; az egyébként jómódú csaladokat is pillanatnyi gazdasági állapotuk befolyásolta. Itt kell megjegyeznünk azt, hogy a vőlegónyes és menyasszonyos háznál párhuzamosan lefolyt lakodalmak arányai rendesen különbözők voltak, t.i. a menyasszonyos háznál a lakodalom rövidebb volt. 2. A házasságkötési szokások végbemenetelének ideje és helye A lakodalmazásnak három időszaka volt az évben. Legtöbb lakodalmat "farsang idő"-ben tartottak, karácsony és hushagyat között. "Az volt a kijelölt lakodalmi idő". A másik két lakodalmi időszak: húsvét után a "zöld farsang", és ősz, mikor már túlestek a betakarításon.Nyáron ritkán fordult elő lakodalom, ha valaki mégis tartott, fontos oka miatt, elmaradt gazdasági munkájában kisegítették. Böjtben,, adventben senki nem rendezett lakodalmat, a világháború előtt még lakodalom nélküli esküvő sem volt ilyenkor. A háború után ugyan utóbbi előfordult, de teljesen csendben kellett végbemennie. A lánykérés a lakodalmat rendszerint úgy előzte meg, hogy a kettő között három vasárnap teljen el. Lánykérés szempontjából a böjti idő nem jelentett megszorítást. A szokáskör cselekményei időben a következőképpen helyezkedtek el: Lánykérés csütörtöki vagy szombati nap estéjén volt szokásos. Erre olyan időszakban kerítettek sort, hogy lehetőleg a szokásos lakodalmi időszakot ne többel, mint három héttel előzze meg, ha ugyan nem lakodalomtartásra szabad időszakban történt. A lánykérést követő napok egyikén történt a beiratkozás,a sorrakövetkező három vasárnapon a kihirdetés. A vallási ismeretek számonkérése a három hét folyamán, pontosabban meg nem határozott időben.