Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)
A gabona termesztése
húzzák össze. Kassal, vagy talicskával a tarlóra viszik. Utána gereblyével, vagy a gereblye hátával elegyengetik a földet. Sokan ezt vasboronával végzik körbe-körbe haladva. Laza földön kapálás helyett megterhelt fogasboronával — körbe-körbe haladva — boronálják fel a szérűt. A középső részét azután kikapálják. Eligazítás után meglocsolják. Szárazságkor sokkal több víz kell, mint a gyöpön készült szérűnek. A locsolás úgy történik, mint fentebb leírtuk. Szikkadás után kocsival lejáratják. A teteje mutatja meg, hogy meddig kell járatni. Addig járatják, míg a talaj megfelelő mértékben össze nem tömődik. Az első lejáratás után a szérű tetejének fölputykósodott részét kisgereblye hátával eligazítják. A lejáratás után ismét meglocsolják. A víz talajba szívódása és szikkadás után beszalmázzák. A beszalmázott szérűt 1900 előtt lóval, attól kezdve inkább kocsival járatják. A kocsival való járatás után — ha nem lehet még nyomtatni — lóval is lej aratják. Lejáratás után a szérűt kitakarítják. Megvárják, míg a szérű színe egy kicsit megszikkadjon. Egyesek szerint a tarlón készült szérű nem olyan jó, mint a gyöpön készült, mert könnyebben feltörik. A talaja ugyanis tömöttebb. mint a tarlóé. A szérűnek pedig a tömött talaj a jó. A tarlón készült szérűn csak a tetején képződik egy vékonyabb bőr. Ha az feltörik, a levált föld porzik s onnan kikerülve a gabona közé keveredik. A szérűkészítés nem nehéz munka. A kaszálás és a kapálás nehéz, de a többi munkája inkább csak időtöltés. A nagyobb gazdaságokban csak a részesek készítették a szérűt. Kisebb helyeken az egész tanyanépe csinálja. Egy jó szérű készítéséhez egy egész nap kell. Nyers földön kevesebb idő alatt is elkészül. A szérű készítését locsolás után nem lehet abbahagyni. Ezért a befejezés előtti nap legfeljebb kaszálni, kapálni, nyesni lehet. Szokták este előre meglocsolni. Ilyenkor másnap kevesebb víz kell rá. Ekkor nem tart egész nap a készítése. Nincs mindenkinek kitartása, elegendő vize jó szérűt készíteni. A rosszul elkészített szérű törik fölpattogzik. Ekkor a szem közé kerül a kemény föld. A ló pedig széttapossa s nehéz kitisztítani. 2. Vontatás a) Kötetlen gabona vontatása A vontatók szérűbe húzatásának legrégibb formája a seggöncsúszva vontatás volt. Ezt a vontatási módot ma már a legöregebb emberek is csak hallomásból ismerik. A vontató hátuljába egy kisrudat szúrtak. A rúd alatt kötéllel vagy lánccal körülkötötték a vontató alját. Hátul — két oldalt — egy-egy 50—60 cm hosszú fadarabot dugtak a kötél vagy a lánc alá, hogy el ne vágja a vontatót. A körösztfál a kötélre kötötték, vagy a lánc karikájába akasztották. Rendszerint három lóval, vagy két ökörrel húzatták. Vontatás közben egy ember fogta a kisrúd végét. A vontató elhúzatása után a vontató helyén visszamaradt gazt nagygereblyével összehúzták és favillával a következő vontató kötele alá dugták.
