Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A gabona termesztése

A fenés végeztével a kaszások a levágandó gabona mellé lefektetik a kasza nyelét a földre, s a takarót a gazhoz mérik. Akkor van jól beállítva, ha a gaz felső leveléig ér. Ha a takaró alacsony, akkor a kaszás a takaró végére csavart zsinegből annyit csavar le, hogy a takaró a kívánt magasságig rugódj

on ki. A kasza fenése és a takaró megigazítása után a takaráshoz fognak. A pusztán kétkaccsos kaszával (IV. t. 1 és XVI. t) vágják a gabonát. A környéken is ilyent használnak. A kaszás a tábla sarkához áll. Az idősebbek leteszik a kasza nyelét a földre, megbiccentik kalapjukat, s halkanmormolják: „Isten segiccs"! Azután megvillan a kasza, és kezdődik az aratás. A gabonaféléket kétféle módon kaszálják. Ha a levágott gabonát nem kötik kévébe, hanem kötetlenül gyűjtik össze, akkor a kaszás a gabonát levágja. Ilyenkor a levágott rendek a földön hevernek, úgy mint a fűkaszálásnál. Ez a kaszálás régebbi módja. Ha a levágott gabonát kévébe kötik, akkor a kaszás a gabonát rávágja, vagyis a levágott rendek a levágandó gabonára dőlnek. Területünkön ma mindkét módon történik az aratás. A búzát általában ma már rávágják, de sokszor az árpát —• különösen száraz nyáron, amikor nagyon rövid a szalmája — levágják. Tanulmányunkban a levágással foglalkozunk részletesebben. A kaszálást röndfej vágásával kezdik. Különösen akkor, ha a tábla kezdő végéhez nem lehet hozzáférni. Sokan rendfejet vágnak akkor is, ha a gabona mellett gyöp van. azért, hogy a kaszálás minden mozzanata a lekaszálandó területen történjék. A rendfejet úgy csinálják, hogy a vágási irányra derékszögben egy olyan hosszú rendet vágnak, amilyen széles a kaszálásra fogott terület. Ezt a területet élőnek, rátának hívják. A rávágott gazt egy kaszafogásnyi távolságból a kaszával összeszedik, s a levágandó rend kezdővégére teszik. Ez a rendfej. A lábon álló gabonától kb. egy lépésnyi távolságra fekszik. A rendfej mellé kerül azután a rend. A rend valamivel vékonyabb, mint a rendfej. A rendet röndlábnak hívják. Vannak, akik nemcsak egy-egy rendfejet csinálnak, hanem többet is. Egy jó darabon rávágják a gabonát. Amikor nyers a gaz, kukával, vasvillával szedik össze a rendfejet, s egyenlő távolságra teszik. Szerintük nem fontos, hogy a rendfejek pontosan a leendő rendek irányában legyenek. A gyűjtéskor két rendfejből egy csirkét készítenek. Amint a kaszás megcsinálja a rendfejet, beáll az első rendet vágni. Ha többen vágják a gazt, akkor lépcsőzetesen helyezkednek el, vagyis amint az első kaszás néhány lépésnyire előrehalad, beáll utána a második, s amint az is néhányat lép, beáll utána a harmadik. Az első kaszás rendszerint a legjobb kaszás. Az viszi magával a többit. Szántay István nagyapjától hallotta, hogy 1848 körül sok ember kaszált robotba az uraságnál. A kaszások nem vártak egymásra, hanem egyszerre álltak be. Rendfejet nem csináltak, és ferdén haladtak a vágással. Amint az első kaszás kiért a tábla szélére, beállt, az utolsó mögé. A pusztán amikor egy rendet levágnak, a kaszát a rend vége alá dugják, s egy kaszahossznyira föltürülik, vagyis a rend végét a rendre tolják. így a következő elő vágásakor a kaszát nem akadályozza. A kezdő rendnél nincs jelentősége ennek, de meg-