Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A gabona termesztése

elhúzza. Ha forgóra fogasolnak, akkor a végeit egy fordulóval beszegik. Ez az igazi szép munka. Hogy a fogasra tesznek-e terhet, az a fogastól és a talajtól függ. Régebben a fogasolásnál a lovat vezették. Most a több­ség hajtószárral hajtva fogasok Ha a föld az első fogasolás után nem vöszi be a magot, akkor még egyszer vetnek, s azt is fogasolják. Erre a második vetésre azért van szükség, mert az első fogasolás alkalmával a fogak a földbe került ma­gokat jobbra-balra rendezik. Ha ilyen esetben az első vetésre még egy kevés magot nem vetnek, akkor kikelés után csíkos a vetés. A rávetés (máso­dik vetés) szemei a fogas által húzott kis barázdába esnek. Ezt ismét elfo­gasolják. így aztán nem lesz csíkos a vetés. Ha nedves a föld, akkor el is szokták a rávetést hagyni, hogy a lovak ne tapossák össze a földet. Régebben a fogasborona után tüsökboronával simították el a vetést. A boronálást a tábla bármely oldalánál kezdhették. Miután a szántás után rendszerint azonnal, — még a forgó felszántása előtt — vetnek, azért a boronálást is a tábla hosszában végezték. Két oldalt, összefele haladva bo­ronáltak, mert a melléfordulásnál rongálódott a borona. Ha valami oknál fogva az egész táblát egyszerre — nem fogásokra osztva — szántották, vetették és fogasolták, akkor körbe-körbe is boronálnak. Ilyenkor a sar­kokon a forduláskor elmaradt boronálatlan részt ugyanúgy boronálják el, mint a fogasolásnál, vagy pedig a tábla végein félboronát használnak. Ha a talaj göröngyösebb, a boronára nehezéket tesznek. Mostanában a tüske­borona helyett láncboronát használnak. b) Levetés Leginkább ősszel használják, az elkésett vetésnél. Ilyenkor a szántatlan földre vetik a magot, és 3—4 col mélyen leszántják. Utána fogas- és tüske­boronával elboronálják. Hogy a vetést hol kezdik el, az attól függ, hogy széjjel-, vagy össze­szántanak-e. Széjjelszántásnál a kezdő szélét, vagy ha egy fogás a tábla, akkor mindkét szélét bepergetik. Azután a föld végét (a forgón belül) ke­resztbe bevetik. Majd az egyik oldalát, a túlsó végit, és végül a másik ol­dalát is bevetik. Amint a vetéssel körülveszik a fogást, az eke megindulhat. Rendszerint csak akkor fogasolnak, ha fogytán van a szántani való. Azon­ban nem várják meg, hogy a bevetett terület elfogyjon, mert a következő előt rá kell teríteni az előző szélére. Az eke előtt mindig csak egy-egy előt vetnek, hogy védjék a magot az esetleges rossz időjárás ellen. így haladnak összefele. Középen egy barázda marad. Ezt bepergetik. Majd minkét végén a forgót fél élővel bevetik, s a külső szélét bepergetik. Összeszántásnál a forgón belül az egyik végét egész élővel levetik. Utána a fogás közepén egy egész előt vetnek. Majd a másik végén is a forgón belül keresztbe egy előt vetnek. Ekkor az eke már megindulhat. Azután addig vetnek, míg az egész területet be nem vetették. Majd a tábla két szélét bepergetik. Végül a forgókat is bevetik, széleit bepergetik és le­szántják. Az alászántott földet fogassal elfogasolják. A fogasolást mindig bal

Next

/
Thumbnails
Contents