Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

Szénamunkák

a kocsi oldalát. Azután lekötik. Először megnézik, hogy merre ferdébb a rakodás. Ekkor úgy helyezik el a kötelet, hogy a húzásnál a ferdesége! visszahúzzák. Amerre ferde, annak az oldalnak a vendégoldalára s annak is az elejére hurkolják a kötelet. A széna alatt elvezetik kb. 70 cm-re. Onnan a kötél a kocsi másik oldalára kerül. A széna alatt vezetve ráakasztják a másik vendégoldal végére. Onnan az átlós sarokba dobják. Majd a lenti ember a vendégoldal hátsó vége alá akasztja, azután kb. 70 cm-re visszavezeti, és átdobja a kocsi másik oldalára. Ott a széna alatt a másik vendégoldal hátsó részére akasztja. Innen ismét az átlós sarokra dobja (ahol megkezdték a kötést). A kocsirakó a kocsi tetejéről irányítja a kocsi lekötését. A kötél meghúzásakor a kocsirakó — a kocsinak azon az oldalán, ahol a kötél kezdődik — kiáll a kocsi szélére. A kocsi szélét keményre tapossa, hogy a kötél alatt ne lapuljon. Azután a kötelet a lába közé veszi. Farral áll a húzók fele. Addig lenyúl, ameddig a kötelet fentről lehajolva eléri. Felfelé húzza. Ugyanekkor a kocsi másik oldalán a lentiek (legalább ketten) megkezdik a kötél húzását. Amikor jól meghúzzák, a rakó a kocsi tetején fekvő feszes kötelet iparkodik felemelni olyan magasra, amilyen magasra csak bírja. Azt szokták neki mondani: .,Vödd a válladra a kötelet!" Van olyan ember, aki a válláig fel is emeli. A lentiek viszont teljes erőből húzák lefele, s így a rakomány oldalt is nyomul össze. Ha jól meghúzzák, a kocsirakó középen rálép minkét lábával a kötélre, s arra haladva tapossa, amerre húzzák. A kocsi szélén megáll. A lentiek közül az egyik erősen húzza lefele a kötelet, hogy meg ne táguljon. A másik ugyanekkor a vendégoldalon jól meghúzza és hirtelen rárántja. Addig tartja, míg a rakó a meghúzandó kötelet meg nem húzza. A kocsirakó az első sarkon marad, s a kötél alatt tapossa a rakomány szélét. A lentiek ezalatt az átlós saroknál, a vendégoldal hátsó vége alatt húzzák. A rakó taposva megy végig rajta. A kocsi szélén ismét megáll. Addig all rajta, míg a meghúzott kötél megtágult része jól meghúzva a kocsira nem kerül. A földön álló emberek közül az egyik a kötelet a vendégoldal alatt húzza, és a széna szélébe beigazítja a megfelelő irányba. Addig tartja, míg társa a szemben levő oldalon a kötelet erősen meg nem húzza. A rakó ekkor lelép a kötélről. Azután a másik hátsó saroknál húzzák meg a kötelet. Onnan a húzás átkerül az átlós sarokra, ahol a kötést kezdik. A rakó a húzás után a kötélen áll addig, míg a földön állók meg nem kötik. Az egyik két kézzel erősen húzza lefele a kötelet, társa pedig többszörösen hágatva rácsavarja a hurok mellé. Még a hurkon belül is csavarja a kötelet, hogy le ne csússzon. Ha rövid a kötél, akkor a végét eldugják. Ha a kötél hosszú, vagy ki tudják tolni, akkor a nagyobb rakományt, vagy a jobban félredültet középen is átkötik. Ilyenkor a végét a vendégoldal közepén kötik meg. Ha oda nem lehet, akkor a csatlóhoz kötik. Ezzel a férerakott szénát sokszor vissza lehet húzni. Egyszerűbben is szokták lekötni a kocsit. Az egyik vendégoldal elejére ráhuikolják a kötelet. Azután az átlós sarokra dobják. A kötél a vendégoldal beső felén kerül le. A vendégoldalon alulról felfelé akasztják rá.