Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

Szénamunkák

vontatótól kb. 1 m távolságra állnak, hogy a kocsit rendesen lehessen rakni. A kocsi megrakásához két ember kell: az egyik a kocsit rakja, s a másik a földön állva adogatja. Vasvillával dolgoznak. Az adogató a vontató tetejét az oldal közé teszi. A kocsirakó először a vontató felől a kocsi oldal és a vendégrúd közé gyűri kézzel a szénát. Azután ugyanezt csinálja a másik oldalon is. Az adogató csak annyit rak a kocsira, amennyit a rakó győzi gyűrni. A gyűrés után először a hátsó s azután az első saroglyát rakják meg. Majd a kocsiderék közepét rakják. Az adogató a vontatóból lehetőleg palásztásan szedi a villájára a szénát, s úgy teszi a kocsira, hogy a rakónak kezeügyébe essen. A rakó a kocsira kerülő szénát villára véve odarakja, ahová kívánkozik. Rakás közben tapossa is a szénát. Az oldalköz telerakása után a kocsi elején kirakják a sarkot. A sarokra egy nagyobb villával tesznek. Azután a kocsi elejét bevőgyelik, betöltik. Utána a hátsó sarkokat rakják ki és völgyelik be. Majd a kocsi közepét vögyelik. A fent leír módon raknak egymásfölé négy esetleg hat sort. így csak akkor rakják a kocsit, ha közel viszik. Egyesek még ha közel viszik is a szénát, másképpen rakják a kocsit. A sarkait gyűrik. A gyűrést úgy csinálják, mint a szalmáskocsi megrakásánál, vagy a szalmakazal rakásánál. A jó hosszú szénából lehet jó, kemény gyűrést csinálni. A rakodó gyűr. Az adagató már tudja, hogy mikor kell gyűrni, s ilyenkor egy jókora villa szénát nyújt fel. A rakodó villájával felemeli, a levegőben megfodítja, és a szénára teszi úgy, hogy a széle alágyűrődjék. A gyűrés után a villányi széna középen átbajlitva várja az elhelyezését. A két széle egymáson fekszik. Az így elkészített gyűrést a kívánt sarokra tolja, de úgy, hogy az ki ne rugódjon. Amikor a gyűrés helyére kerül, az egyik lábával a gyűrés szélére lép, s úgy húzza ki a villát. így azután nem rugódik ki. Utána villával néhányat rácsap, vagy megigazítja, ahogy megkívánja. A lábát azonban mindaddig rajta tartja, míg háromfelől egyegy kisebb, laposabb villahegy szénát nem tesz rá, míg be nem jogattya. A rakó ilyen módon a másik sarokra is gyűi- szénát. A két gyűrés közét bevölgyeli. Majd a másik két sarokra is gyűr, s közeit ott is betölti. Végül a közepét is bevögyeli. Amikor az adagoló egy vontatót felad, a helyét villával összehúzza, és a kaparékot is feladja. Néha a kaparék összegyűjtését nagygcrcblyével végzik. Az új állás előtt körültakarosítják a kocsit. Egy vontató felrakása után villával körülhúzzák. A. hullóját összeszedik, s azt is feladják. Azután a következő vontatóhoz állnak. A lentiek a kocsi után mennek, és az elhullott szénát villával összeszedik. Az utolsó sor rakását tetőzésnek hívják. Hogy milyen nagy kocsit raknak, az az igaerőtől, a kocsi erősségétől, a széna mennyiségétől és a szállítás távolságától függ. A rendes kocsi négy gyűréses. A hat gy

ureses kocsi széna mái

1 nagykocsi számba megy. A négy gyűréses kocsira 10 rudas is felmegy. A szálas szénát úgy meg lehet ereszteni, hogy a tengely vége nem is látszik ki. Az így megrakott kocsira azt mondják: „Nem tuggya a kutya megugatni a tengőjit!" A kocsi megrakása után az adogató villával lehúzza és megveregeti