Nagy Gyula: Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 2. szám - Hagyományos földművelés a Vásárhelyi pusztán (Budapest, 1963)

A gabona termesztése

gázolta. A széleit verögette, hogy a fala egyenes legyen. A közepét taposta. A két végét kerekre rakta. A polyvakazalt nem lehetett magasra rakni. Amikor a kívánt magasságot elérte, betetőzték. Mindig összébbfelé rakták. Azután körülrakták gyűrt szalmával. A földön meggyűrték a szalmát. Villával a kazal mellé tették. Majd a gyüresből egy marék szalmát a polyva közé nyomtak. A gy üreseket szorosan rakták egymás mellé, úgy hogy fogták egymást. A gyűrésekkel a kazalt az összehaladásáig rakták körül. Azután beterítették szalmával a tetejét. A megrakott polyvakazalt ideiglenesen lekötötték. Véglegesen akkor kötötték le, amikor a többi kazlat. Az ideiglenes kötelet leoldották, és a kazlat kiigazították. Papot tűztek bele. Ugyanúgy hegyeitek és kötötték le, mint a szalmakazlat. Szalma közé rakott polyvakazal rakásánál először szalmából feneket tapostak. Erre hányták a polyvát. Gyűrésekkel kirakták a kazal oldalait és az egyenes végeit. Azután a közepét telegázolták polyvával. Amikor a kívánt magasságot elérték, a közepét domborúra taposták. Majd szalmával lerakták, s a már ismertetett módon lekötötték. Orosházán régebben a polyvakazal oldalát szalmacsutakkal bedugdosták. Egy marék szalmából egy dugást készítettek. Fogtak egy csutakra való hosszú szalmát. A szalmát a jobb kézbe fogták, közel az egyik végéhez. Bal kézzel összehajtották a szalma végét s jobb kezükkel átfogták. Közben egyet csavartak rajta. így egy kis feje lett a szalmának. Ezt bedugták a kazal aljába. Azután szorosan mellédugták a másikat. Körüldugdosták csutakkal a kazal oldalát. Szalmával betetézték. A két végére gyakran tutajt dugtak, s úgy kötötték le, mint a szalmakazalt. Ritkán előfordult, hogy 70—100 cm magasságig körüldugdosták szalmával a polyvakazlat. Azután feljebb szalmakötéllel csavarták körül. Szalmával tetőzték le s azután lekötötték. A polyvakazalt Orosházán is szokták gyűréssel kirakni.