Takács Lajos szerk.": Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1962)

Katona I.: Ujabb változatok "A két púpos ember" meséjéhez (AaTh 503)

Fogta magát, oszt rászánta magát, hát. mán mindegy, ha megölik, megölik, de ő elmegyen oda. H is ment, kiment az erdőübe, hát szerencséjére az ajtdut nyitva találta, senki nem vdut benn. De egyszer kis időü múlva hallotta, hogy jönnek. Bebújt az ágy alá. Elkezdi, ahogy ott van az ágy alatt, hát elkezdi az egyik, hogy: - Hétfő. Másik rámondja: - Kedd. Harmadik azt mondja, hogy: - Szerda is. Erre megszóulal az ágy aldul a szegény ember, hogy: - Csütörtök is. Ízt mondja, aki azt mondta, hogy:"hétfő", hogy: - Höő, fijuk - aszondja - idegen van a lakásba. Gyere előtt, ha az életed kedves! Erre mindjár a szegény ember reszketve kibujt az ágy aldul; na most mán mi lesz vele, megölik? Azt mondja szerda neki, hogy hát: - No, amiér ki tudtad tduditani a náutánkot - aszondja - hát ka

pol egy véka aranyat. Na,a szegény ember igen megörült. Adtak neki egy véka aranyat, elment haza. Másnap fogott hozzá venni holmikot, ökröt, lovat, szekeret, mindent, mán vdut pénze. Azt mondja neki a gazdag, átmegyen este, hogy: - Hunnat vetted ezt a sok pénzt, te - aszondja - te loptad, bejelentlek, hogy valahogy, valakit megöltél a pénzéért. - Nem loptam én - aszondja. Megijjedt azér a szegény ember, hogy igy rátörtek azzal. - Itt és itt vóutam és kitduditottam a haláloknak a ndutáját, hát azér kaptam egy véka aranyat. Elöntötte a sárga irigység rögtön a gazdagot: - No, megájj - aszondja - én is elmegyek, én jobban kitóuditom nekik - aszondja -, én is fogok kapni - aszondja - én kct vékát fogok kapni. Elmegy ä nagy gazda ember és nyitva vdut az ajtóu. Bemegyen, mikor hallja, hogy gyönnek, őü is bebujt az ágy alá. Mikor mondják, hogy hát: - Hétfő, kedd, szerda is, csütörtök is.. Akkor azt mondja az ágy aldul, hogy: - Péntek is. - Hőőj - azt mondja - odaadtuk régen - aszondja - a nagy púpot