Takács Lajos szerk.": Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1962)
Katona I.: A kubikosok ideiglenes hajlékai:
A nógrádi favágók u.n. egyes és kettős , tehát két, ill. négy-hat-nyolc személyes kunyhókat is készítettek, a legnagyobb 4.5 z 3.5 m-es méretű voltj középütt fent füstnyilással; a meneteles tetőt haraszttal,füvei, vékony földréteggel boritották;a fekvőhelyek deszkából készültek, hasábfával voltak elválasztva.^ Hasonló volt a bajai favágók kunyhója is. Az ideiglenes hajlékok közül minden tekintetben a csányi dinnyések kunyhói voltak a legfejlettebbek, valósággal az otthonuk miniatűr másai. 40 A kubikosok alkalmi földbe mélyített fekvőhelyei közül - az említett partoldalba vájt üregektől eltekintve -, kétségkívül a tetőtlen verem a legprimitívebb, ezekkel azonban - a néprajzi szakirodalomban elterjedt véleménnyel éppen ellenkezőleg - csak nagyon ritkán lehetett találkozni. Bátky Zsigmond szerint: W A kubikos putri 2 lépés széles, 3-4 lépés hosszú gödör, egyik végén lépcsővel. A gödörre néhány fahusángot fektetnek, ezekre rőzsét, nádat, földet szórnak fedélnek. Ritkább a szelemenes, nyeregtetős putri .A földmnnka végeztével a kubikos putrija farészeit szétszedi s magával viszi." 4 ^ A pásztorok és a halászok föld felszinére épített, sátorra emlékeztető kup- vagy gula alakú kerek kunyhói szerkezetileg eléggé egységesek: egy szilárdabb vázra kerül a tetőzet, a vázat fent erősitik össze, ott van középütt a füstnyilás is, bent pedig a tűzhely. 4 ^ Ennek némileg továbbfejlesztett változata a gyulai kubikosok körében ismert, erősen táji jellegű és csak elvétve előforduló kerek gunyhó . Építése a következőképpen történik: a kunyhó helyén lenyesik a földet; mintegy 2 m-es madzag két végére hegyes ágakat kötnek, az egyiket földbe szúrják, a másikkal körző módjára kört vonnak. A kört 1 m. mélyen leássák, egy helyen feljáró lépcsőt hagynak. Ib. 4 m-es fatörzset állitanak középre, amely az egész tetőt tartja; ehhez a középoszlophoz támaszkodnak körben a tetőtartó ágasok, végüket a föld felszíne alatt négy oszlopra szegeit,négyzet alakú koszorugerendázatra erősitik. A tetőt galylyal, gazzal, ciherr el, kóróval és földdel fedik, ajtaját is karóból, nádból vagy fűzből korcolják. A kunyhó közepén ég a tűz s a középső tetőnyiláson száll ki a füst: "Olyan volt az messziről, mint a vakonddurás, amelyik füstöl" - jellemzik a gyulaiak. A tűz körül voltak a fekvőhelyek, lábnál egy-egy körömrugó, hogy a szalma szét ne szóródjék. 43 Az "igazi" kubikoskunyhő földbe mélyitett, téglalap alaprajzú, szarufás-szelemenes tetőszerkezetű, nyerges vagy félhengeres tetejű; lehet egyéni, páros, családi vagy társas hajlék, általában tavasztól
