Takács Lajos szerk.": Néprajzi Közlemények 7. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1962)
Katona I.: A kubikosok ideiglenes hajlékai:
őszig lakták, de hasonló volt a téli szállás is. 1 kunyhó mindig saját kezük munkája volt, a társas természetesen munkamegosztással kassait, mint ahogy a költségeket is közösen viselték. A 4 személyes kubikoskunyhó volt a leggyakoribb, ennek £-5-33.5 m. széles és 4-4.5 m. hossza területet jelöltek ki, ahol & föld felszinét letisztogatták, majd egy-két sukk , ill. ásónyom (30-60 cm) mélyen kiásták. Bgyik végén néhány lépcsőfokot hagytak, középütt hoszszanti irányban 70-90 cm szélesen és 50-60 cm mélyre tovább ásták, így kétoldalt 50-80 cm szóles padkát kaptak fekvőhelynek. A tetőhöz a helyszinen készítettek botfát szarufának (más neve;- kámva, kánya, káafa . hajt vágy , hajtovánv . hajtóvessző 4 4 stb.): különböző vastagságú fűzfákat legallyaztak, esetleg vállalati léc,gerenda vagy drugafa helyettesitette. Méterenkint egy-egy szarufát földbe szúrtak, tövüket esetleg még karokkal, cövekekkel is megerősítették; a szembenálló párokat karikára összehajlitották s fent összeguzsolták. A girincre egy hosszabb,erősebb kamrát ,vagy szelement fektettek végig és a szarufákat ehhez is hozzákötözték. Ezzel a megoldással a tető alakja bőgnis (félhengeres) lett, de gyakori volt a nyerges tetejű is, különösen a nem hajlítható vállalati anyagok használata esetén. Az áll ványt 45 vagy farámát 46 (tetőváz) 10-12 vékonyabb vesszővel vagy léccel sűrítették; ezeket keresztben szabályos távolságra hozzákötözték a szarufákhoz. Az ágasfás-szelemenes tetőszerkezetet lehetőleg mellőzték, mert akadályozta volna a belső közlekedést, legfeljebb olyan 6 személyes kunyhóban lehetett ágasfákat felállítani,amelyeknek középütt volt a bejáratuk. "Ezeket a hajlított kámvákat béborogatták és a négy sarkán meg a kőzepin (hátul) lecövekelték, ere tették a gyíkínyponyvát."^ Közvet lenül a tetővázra gallyak, levelek stb., de még gyakrabban zsákvászon, arra gyékónyponyva s legfelül kátránypapir került. A tetőt a kazlakhoz és boglyákhoz hasonlóan lekötözték, kétoldalt földdel felhányták vagy ehelyett u.n. palincsokat 4 ^ fektettek le és a tetővéget odaszegezték. 5 gondos óvintézkedésekre elsősorban a szél miatt volt szükség. A tetőfedésnek természetesen még nagyon sokféle lehetősége adódott} legkedveltebb anyag a gyékényponyva volt: 1 a gerincen, 2 két oldalt, 1 pedig a végén, s legfelül 1 vég kátránypapir. Ha több gyekényponyvájok is volt, a kátránypapirt teljesen elhagyták} a kunyhóvégeket viszont gyékény helyett gallyal, földdel is feltölthették. Gyékény és kátránypapir híján a lomb, nád, sás, fűfélék, szalma és a föld is elegendő volt, a vállalati anyagok fokozottabb igénybevétele esetén viszont
