Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Zabosbükköny

Á zabosbükköny volt az első vetett szálastakarmány, mely Átányon széles körben elterjedt. Amikor a mult század második felében az ugarfordnló felét vetni kezdték, a zabosbükköny Tolt a legfontosabb ugarvetemény. Kedvelték, mint értékes takarmáryt s mint a buza alkalmas előveteményét. A zabosbükköny hamar lekerült az ugarparcellákról, így alkalmasan, időben el lehetett végezni a szántást, trágyázást. "A trágya leszántódott a tarlóval, ősszel aztán megint megszántódott, ugy vetették be 'sszel búzával." Kés'bb a zabosbükkönynek vetélytársai támadtak és vetésterületének egy részét más növényeknek kellett átadnia. "Régebben a buzaforgó miatt vetették" - mondják - "de azután áttért az emberiség a lucernára, az vót a jó takarmány. A bossó még jövedelmezőbb vót, és utána is jó buza lett. Jó takarmány a bükköny is, de ritka, szaporátlan és csak egyezer lehet kaszálni." Ahogy a tagosítások után a szántóföldi müvelés egyre inkább birtokba vette a határ szikesebb részeit - szintén csökkent a bükkönyvetés aránya. "A szikes fődet a bükköny teljesen nem szereti, csak a fekete fődbe díszlik. Csak olyan embernek érdemes vetni, akinek lapály-forma fekete födje van." A bükköny vetőmagja gyakran cserélődik. "Magot fogni" ugyanis nem mindig lehet, "egyik esztendőbe sikerül, a másikba nem. Rem jó a virágzása, vagy meglepi a bogár, akkor nem lehet magnak hagyni, venni kell." A tavaszi vásárokon, piacokon kínálják a bükkönymagot. A tiszta bükköny mindig drágább, mint a buza, vagy bármelyik más gabona. A súlya egyenlő a búzával. Vetéshez zabbal keverik el, mert egyedül a bükköny "nem tud a maga lábán megállni, lenő a fŐdhöz, lerohad". Általában két véka bükkönyhöz egy véka zabot kevernek. De hogy a termés mivé válik,az az időjáráson s a talaj adottságain múlik. "Esős időbe a bökköny elöli a zabot, de száraz időbe különösen szikesebb fődön teljesen zabbá válik." Különleges tulajdonsága a bükkönynek, hogy vetéskor a sáros, puha földet szereti. "Mennél sárosabb a főd, oszt betapostatják, annál jobban díszlik. Más egyéb vetemény megsárgul, nem halad benne, az meg olyan eleven, kövér abba a sáros fekete fődbe, hogy csuda." Könnyebbség ez a gazdának: nem kell hosszadalmasan várnia a lapályos földek felszikkadására. Vetésnél a gazda "a zabot s a bökkőnyt egybe felfogjál egybe veti. Akkor rossz vetni, mikor ódalrul kap szelet,mer a szél