Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Kaszálók

»mbsrek szereztek szénát. Aratónak, napazásosrik, általában "gyaiogem:-rnek" kevésbé fizetődött ki, mert részét íizetségért kellett hasa hozatnia. A fuvaroaenber viszont saját fogatján ment kaszálni i«,gyűjteni is, "addig se ett itthon a la". "Ea jöttek is haza, takarmányból csinátak ülést." Ssás ér előtt szinte kizárólag széna v--lt a telel* takarmány. Az istálló közepén, a "placcon" rázták öasze ár-paszalmával, ugy rakták tele a kaducot, s tették a lovak elé. A marháknak nem jutott belőle. "Itt 7Ót lent a hatrongyosi Hercegbirtok, háromélü sást kaszáltunk ott a 1 apályfődön, két-három kocsival hoztunk,oszt árpaszalmával vegyítettük a marháknak. Széna tót itt,de a lovak részire..." - emlékezett egy idős gazda. Régies gazdák ehhez a szabályhoz alkalmazkodtak utóbb is. '•flózsa nagyapámnak megtermett a sok szénája, de egy szemet se etetett meg a szarrasmarhával. Juhászok hordták el, meg Hevesre egy ügyvéd vitte al. A lovaknak bökkőny vót." Jelenleg a széna többféle vetett szálastakarmány mellé illeszkedik be a téli etetések rendjébe. A széna mennyisége meglehetősei • set'eges: a tagosított határban a gazdáknak már rincs általános kas;..í~ lóUletményük, 8 a különböző rétdarabok hozama: is srősen változtatja az időjárás. "Ha idő van rá,8-10 koasi széna is szokott lenni" - mondja Kakas József. "Akinek sok éri kaszálója van összekerül annál egy -is kazal éri széna is... Tavasz felé etetjük" - teszi hozzá - "szfení Pál felé, azután már a marha is kap takarmányt,addig csak kukorícaszárat és répás töreket. A ló, az kap korábban is. A marhának rázni szoktuk, de a ló magába eszi lehetőleg." "Az ökörnek apróbb fajta szénát viszünk ki tavaszi szántásra, az nem 3zárad meg tavaszkor. Itthon, ha csak lehet, még répás töreket adunk. A taKareáüyt tlucernát) má nem szereti ilyenkor a marhaféle, megfújják a buti szelek, élessé válik,"