Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Kaszálók

rátán már magra dolgozik,a magra adja az erőt,nem a Basáira." "Szokott enni az a bankos mező, vagy pipaszár-tisztító mező, annak a bankója t atja legjobban, hogy kaszálni kell. Mikor kezd barnulni, sárgulni, •kkor kell hozzáfogni a kaszáláshoz." Általános szabály, hogy a kasza3 st a távolabbi réteken kezdik meg,aert "kint a határba hamarabb megsül a síéna, bent a kerteken jobban lehet hagyni." A széna levágása, kivált az alacsony, apró szárú, szikes réteken igen megpróbálja a kaszást s a legnehezebb kaszálásnak számít. "As f.ratás fele nehézségit munka sincs, mint a szénakaszálás" - mondják. . zéna kaszálásban rövidebbre veszik a rendlábat is. Busából felfognak 50 ölet, szénából elég 25, "jobban kell ott Ügyelni, nem adhat akkorát a kaszának" (vagyis egy-egy vágással kevesebbet halad). Tannak olyan részek is itányon, ahol a kaszás vízben jár. A víz szinén vág, sőt a víz szine fölött kis torzsot hagy, hogy a széna erre ráborulva száradhasson.Efféle vizes helyen dolgozva,s kaszás megE?}gmártja kaszáját a ífzben, hogy jobban fogjon. Vékonyabb rend széna forgatás nélkül is megszárad.A "vastagabb mezőt" egysser forgatják, ugy gyűjtik rudasba.A rudasból a széna többnyire kocsira kerül, csak idegen földön, vagy bérbe vett távoli,tiszai kaszálókon fordul elő, hogy "beboglyázzák". Az átányi istállókban megetetett széna ugyanis nem kizárólag a gazdák kaszálóin termett. Számos portán jókora boglyák gyűltek abból a a:áiából, amit részes munkával a környező uradalmakban szereztek. Váli&tnó emberek már kora tavasszal kimentek a majorokba. "Még nea is látszott, milyen lesz, már felvállalták a kaszálást." Nagyobb területet kötöttek le, s utóbb szereztek társakat maguk mellé. Négy-öt holdat számoltak egy kaszára, s hozzávetőleg ugyanannyi napot dolgoztak a kaszálással. I részelés aránya nem volt állandó: a széna minőségétől, mennyiségétől függött, "háromtól ment hatig",harmadrésztől hatodrészig. Mértékét közvetlen a kaszálás előtt határozták meg,mikor már látszott, milyen a széna. A közösen szerződött kaszások az uradalmi réteken közösen végeztek minden munkát. Akadt olyan ember is, aki két részt vállalt, s két kaszával ment ki, sőt ha családjából nem tudott másik munkást hoz* ni, napszámost fogadott. A megforgatott, rudasokba rakott szénát többnyire "beboglyázták" s ugy osztották fel. .'eszes kaszálással leginkább szegényebb lovas gazdák, fuvaros