Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)
Növénytermesztés - Kaszálók
itányon jelenleg szinte kizárólag as úgynevezett "föltétlen réteket" hagyják meg kassáidnak, vagyis azokat a parcellákat, melyeket a talaj adottságai s a rísjárás air.tt nem célszerű felszántani .íoráhhan ítánynak több kassáid ja volt, bár már a mult század elején sea telt ki belőlük ez úrbéri szabályok szerint előírt mennyiség. Utóbb as 1866-os,majd as 1927-es tagosítás után jelentős füvea terükétekdt feltűrtek s a kaszálók rét-esedéae a határban több mint felével csökkent. Szzel a csökkenéssel a megfogyott kaszálók területe meg is szilárdult, i jelenlegi kaszálókat már nem érdemes eke alá fogni, s az is ritkán esik meg, hogy valaki szántóját alakítaná át rétté.Bfféle lépés főként az időjárástól függ. "Ha nen vót essŐs idŐ.easős nyár három évbe se, akkor ugy gondolkodik a gasda: inkább feltöröm, felszánton, beretem. Be megt H rténik as is, a másik évbe megint easős idő jön, akkor aztán nincs benne se széna, se vetemény, így marad ugarnak." Másfelől a sok eső ad indítékot arra, hogy fölhagyjanak egy parcella szántásával 3 átfordítsák rétnek. "Bem kínlódok vele, essős idő jár, nem tudom megszántani, hiába szántom le ősssol, tavasszal ram tudom vetni, mert puha, vizes, egyen kaazálló belőle." Ilyenkor a gasda szántóföldjét vékonyan megszántja, elrasboronálja, elfaboronálja, esetleg hengeres! is. Hagyja, hogy befüvesedjen. 1 gyepesedést esetleg azzal gyorsítja, hogy a takarmányosban összesöprl a széna "murváját", a füvek kihullott magját,törmelékét 3 elszórja a földön. Más a lucerna-s a vereshere-mag ocsuját veszi elő. "Olyan lucernám lett rajta" - dicsérte ezt az eljárást egy gazda - "mesébe illő. Olyan szép maradt éveken át, aztán átfordult rendes rétnek." Az átányi határban kaszálók kísérik végig a Hányi eret. Terjedelmes kaszáló foltok vannak a szikes dűlőkben. Ha nagyon essŐs idő jár, lehet kaszálni, különben nem nagyon' - mondják róluk - "száraz időbe marad birkalegelőnek." A határ másik felében, ahol a "fekete főd" az uralkodó, szintén vannak olyan laposok, "amit el kell csapni" (nem lehet szántani). Ezeket a nedves mélyedéseket legtöbb esztendőben meg lehet kaszálni, többnyire sarjút is adnak. A szikes kaszálók szénája a jobbminőségtt, bár hozamuk kevés. Szikes földre holdanként két kocsi szénát lehet átlagosan számítani, a feketéről viszont legalább négyet. De "ha a szikesen lehet kaszálni, s időbe felgyüjtik, másfélszeresit okvetlen megéri, mint a feketén".
