Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Takarmánytök

egy ember feje". Sütőtök A sütőtök a takarmánytőktől elttően, köztes vetenényként, kukorica között nem nő meg. Leginkább s krumpli közé, vagy "s kert farába" ültetnek belőle néhány bokorral. Mbb fajtája T*** Targa flábor "a fekete karika tököket" dicséri, melyek édesek, szemben a* gyakran fojtős fehér tökökkel. Leszedni akkor lehet a sütőtököt, mikor már "kemény színt", szára elszáradt. "Ilyenkor egy kis dér Tan} a szárát megf agyasat ja, de azt mondják, akkor édaa, mikor a dér megcsípi." De a sütőtök sem sikerül minden évben: hm rosss időszakban történt a virágzása, apróra, izetlenre marad. Az érett tököket fagytól védett helyen teszik el télire. la az istálló nem túlságosan párás, as ollógerendákon rakják (torba vagy a gerendákra fektetett vendégoldalakra. A házban az ágy alá kerül. A tököt metszésekre felvágva a kemencében sütik meg.Olyan nagy fűtés kell neki, mint a kenyérnek. Többnyire egyéb süteménnyel együtt teszik be,nagynéha azonban beraknak' egy egész kemence tököt egyszerre. Bégen a sütőtöknek fontos helye volt a téli táplálkozásban, "reggelre krumpli, délra,estére tök sült". A tanyakertben kérdezték az emberek: mit ettél? - "sültet" - hangzott a válasz. A sttltkramflire s a sülttökre vonatkozott a célzás. Tehetősebb családban már inkább csak "kíváncsiságául" sütötték. "Vót hogy egy hónapba se sütőt tok, akkor rágondoltak: süssünk mán egy tököt."