Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Növénytermesztés - Kukorica

kötelet ie, ujabban néhányan szatyrot, lábtörlőt is készítenek. A gyerekek kis ostort sodornak belőle maguknak. A kukorica bojtját, ha háznál Tolt a foaztás, a levelekkel együtt felétetik a marhával. De a javát ennek is félretessik "mázlós bojtnak", aaivel az asszonyok a ház földjét mátulják fekete földdel. A lemorzsolt kukorica-csutka tűzrevaló. "Félre szokták hányni as asszonyok, oszt olyan időbe,mikor gyorsabban kell a tüzelést csináni, van biztos tűzrevalójuk."'A csutka szolgálhat ezenkívül dugóhelyettesként fonott üvegekben) szükségből ideiglenesen aegfelel kés nyelének is. De súrolnak is a csutkával, rele fényesítik pl. a csengőt. A gyerekek drótból szarvat szerkesztenek neki s így "ökrösnek" velajszeretnek hidlást is építeni csutkából, aikor négyze+alakban rakják egymásra a csutkákat. Az igen munkaigényes kukorica termesztésénél számos formája volt a részes munkának,amivel uradalmak, nagyobb birtokú gazdaeaberek, de olyan szegényebb emberek is, akiket betegség vagy egyéb akadály korlátozott a dologban, kiadták kukorica-földjüket másoknak megmunkálásra. Az uradalmak általában egy magyar hold feles kukoricát adtakas aratóknak s as arató gazda még egy fél hold kukoricát kapott ráadásként "talpallőnak". "A feles fődet az uraság megmunkálta, de azér ángáriát kellett tőteni, két-három, néha még hat napot is. Szántva vót, de a vetőmagot már az arató adta."Az aratók részes kukoricája egy tagban volt, a banda tagjai a földre nyilat húztak, "ki hova esett, azzal kellett beérni." A részes kukoricába ültethettek babot meg tököt is, közepére cirkot, ezeket szintén megfelezték az uradalommal. Napraforgó ültetést már inkább csak a falubeli gazdák engedtek aratójuknak, a szárat meg az olajat felezték ilyenkor* A részes végezte a feles földöm a kapálást, néha kétszer, néha háromszor, megegyezés szerint. As uradalom nem ekekapázta a földeket s egyik-másik gazda igazat is ad abban, hogy jobb lett a kézzel kapált kukorica. A törés idejét az uraság szabta meg, utána a részesek ott a kukoricaföldön meg is fosztották a termést. "Segítséget hoztak a falábul, csináltak gunyhót szárbul meg fosztásből-, ott aludtak, tüzeltek.* Utána kosárral felezték a kukoricát vagy kétfelé tették az egy-