Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Bevezetés

Bevezetés ítány alföldi aagyar fala, as Alsó-Tárna vidéken, He res megye hevesi járásának déli részében fekssik. Is a Tidék abba a sárba tartosik, ahol as északibb apró falok a as Alföld kösépső részének nagyhatáru tanyás mesővárosai, óriás falui köst átmeneti nagyságú telepfllósak halyeskadnak el, átmeneti nagysága határral* ítány közéjük illeszkedik háromezer fő körül mozgó lakósságával,9172 holdas (1951-as adat) határával. Ma a vasút ítányt elkerüli - a Budapest-miskolci fővonal legközelebbi állomása Iái-Kápolna, 16 km-re asik tőle, a kisujssállási ssárnyronal hevesi megállója padig 7 km-re.AE elmúlt asásadokban ásómban as országos forgalom egyik fő ütőere vésetett el mellette: a Pasiról a tissafttredi réven át Debrecen a Erdély felé tartó országút, as ugynevesett "lágy uf, melynek nevét viselte ítány kosaiéban a hódoltság alatt elpusztult lagyut falu.l XVIII. században még megálltak ítányon a Debrecenbe s Nagyszebenbe tartó postakocsik. is átányiak falujukat igen régi községnek tartják, mely átvészelte a török dúlást»Az élő hagyománynak nem mondanak ellent as Írott források sem. bár feljegyzik a falu népének többszöri elfutását a hódoltság alatt. Még a török időkben jelentős szerephez jutott a kösség életében egy jobbágy-telkekre szálló kisnemesi réteg, mely utóbb Felvidékről leköltöző családokkal tovább bővült. ítány kisnemesekből,jobbágyokból és egyre számosabb zsellérből összetett népesség* a XTIII.ssásadtól egy fokról-fokra szétaprózódó földesúri közbirtokosság hatósága alá tartozott, ügy tűnik, hogy a "közös földesuraság" alatt ítány társadalma valamivel szabadabban alakulhatott, mint a legtöbb környeső uradalmi falué. A kösség népe megőrizte református vallását is, mely egyre inkább megkülönböztető, elkülönítő jegyévé lett, ahogy a telepítésekkel szaporodott a vidék katolikus lakossága. As utolsó ssás éven át statisztikai mutatószámok tükrében követhetjük as átányi társadalom alakulását. As alacsony népszaporodás és as elvándorlás sajátos egyensúlya szinte mozdulatlanul rögsít ette s kösség lélekszámát (1869-ben 2738 fő,1960-ban 2614) es idő alatt - míg az ország népessége majdnem megkétszereződött, s a közvetlen környék