Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)
Bevezetés
lakossága is több mint másfálszeresére nőtt. Az országos és táji arányoknál lassabban és kisebb mértékben változott a foglalkozás szerinti összetétel is: megjelent a Tasntnál dolgozók vékony rétege, nőtt a kereskedelem által foglalkoztatottak s méginkább a közszolgálatban állok száma - de az átányi keresők 88.4 %-a még 1949-ben is a mezőgazdaságban dolgozótt.l stagnáló lélekszám azonos színtan rögzítette az agrárnépsűrűséget. Sőt a parasztság és a termőföld aránya ralamivel járult is az áttekintett időszakban, mivel az első világháború előtt, majd a két világháború közt az átányi gazdák több táblát meg tudtak szerezni az uri birtokokból. A környéken ítányt jómódú, gazdag falunak ismerik. A birtokstruktúrára vonatkozó statisztikai adatok ezt azzal igazolják, hogy ítányon valamivel nagyobb volt a birtokos parasztság aránya, mint a szomszédos vidék átlaga.(Bár ennek ellenére ítányon is élesen megmutatkoztak az alföldi paraszt-társadalom ellentétei. 1935-ben például a mezőgazdasági keresőknek alig 11.1 %-a. rendelkezett 10 holdat meghaladó birtokkal, s 58.3 í-ot tettek ki a törpebirtokos napszámosok, mezőgazdasági munkások és cselédek.) Az agrár népesség belső szerkezete az 1945-08 földreformmal változott meg gyökeresen: az egykori mezőgazdasági munkások és cselédek legnagyobb része a birtokos lakosság közé került. A földreform utáni birtokstatisztika mutatószámaiból azonban szintén ítány törzsökös paraszti jellege tűnik elő: itt a 3 hold alatti törpebirtokok aránya jóval kisebb, az 5-10 s kivált a 10-15 holdas gazdaságok aránya viszont jóval nagyobb volt, mint a táji és országos átlag. ítány ma is középkori helyén áll,a nedves esztendőkben vízjárta határ legemelkedettebb részén.Az elmúlt két és fél évszázadban földesarai nem rendezték a községet, s olyan falurészeket pusztító tűzvészről sem tudunk,mely gyökeresen változtatta volna a falu arculatát. A szomszéd faluk felől országúton érkező látogatót széles utcák vezetik el a falu közepére, a templomhoz, tanácsházához. I széles utak között azonban csak a kisebb utcák, csavarodó közök, keskeny gyalogátjárók, zsákutcák szabálytalan hálózatán lehet tovább haladni a falu belsejének rendkívül szük s a külső részek tágas telkeihez. ítányon a település őlaskertes rendje sokáig fennmaradt.Az 1866-os úrbéri rendezés térképén bontatlan, kerek övben fogják körül az őlaskertek a zsúfolt lakótelepülést, s 1951-ben, a néprajzi gyűjtés kezdetén, még 87 külső istálló volt használatban. +
