Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Állattartás - Szarvasmarha

Szarvasmarha 1 szarvasmarha tartásának módja többféleképpen alakult itányon a gazdaságtipusok s as állat hasznosításának lehetőségei szer int.iltar­Iában a tehén as első nagyjószág, amit a feltörekvő szegényember sze­rezhet,hogy azután a tejhaszonnal s a borjuszaporulattal járuljon hos­sá kis gazdasága fenntartásához, illetve gyarapításához. Nagyobb gaz­daságokban több tehenet tartanak a szaporulat kedvéért vagy a nagyobb arányban értékesített tejhaszonért. A szaporulat, a borjú fölnevelésé­nek módja változó a különböző gazdaságtipusokban. Bizonyos gazdaságok rögtön eladják, mások fel tudják nevelni hasas ttsző vagy tinó korára. "Kata ötvősóknek (Ötvös János 70 holdas) 6-8 fejős tehenjek vót. Is velejárt a gazdasággal, hogy legyen szarvasmarha állomány is. A megel­lős üssőket adogatták el, abból kapták a píst. öt-hat tehén megellett egy esztendőbe,hármat itthun hagyott (fejni), a többit csapta a gulyá­ra bornyastul együtt." Egészen más az ökörtartás. Két ökröt tarthat a "fertályos" vagy "kisebb fődfl" gazdaember, akinek nincs elég takarmá­nya lótartáshosj tarthat pár ökröt nagyobb lovasgazda a lófogat kímé­letére} a négyes ökörfogat általában szintén lovak mellett, a 70-80 hold körüli legjobb birtokosoké volt. "Tót egy apának három fia" - halljuk a példát - "négy is. Ak­kor mikor megnősüt az első, tudván tudni kellett, menni kell a háztul. Tettek egy kis házikót neki. Mikor ez megvót, legelsőbb ara töreked­tek, egy masszát vagy félmasszát (zsellérföldet) vegyenek. Mer mikor ez megvót, könnyen épült arra, vesz egy kis bocikát, már akkor, mint beltárs csak feli bért fizet (a legelőn)." "Hat magyar hódig nem nagyon tudott lovat tartani" - az átányi 1 ember - "de tartott három marhát is némelyik. Nyárba a marhafóle a le­gelőn van, a fejőmarha jár haza, annak is legfeljebb egy marikkal kell adni." A kerteken karámokban telelt a marha. Az idős Targa Gábor mondja: "nagyapám idejibe akolba teleltek a marhák, a magyar fajta. Szalmakarámot csinátak szalsábul és trágyábul, ágason a tetőszerkezet, szalma ráhányva. lerten vót a karám, az estálló előtt. Az estállóba a ló vót." Ekkor még a marhatartás a legeltetésre alapozódott. Magyar fajta volt. "A ssarvasmarhánál rígebben inkább a mennyiségre töreked­tek" - mondják - "enni nem adtak neki,nem lehetett jó as ártatlan,any­, nyi hus egy tehenén, mint most van, tízen se vőt". -

Next

/
Thumbnails
Contents