Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Állattartás - Szarvasmarha

Különösen nagyobb gazdák jelentős száma marhát küldtek a tiszanánai legelőkre is: "Tiszanána, Cserőköz, ott ellett meg kinn a tehén. - ridegtartásra helyezkedtek.* Elevenen ál mág emléke a magyar marhából álló gólyának. "Ham vót tanácsos a gulya közé menni idegennek.Mészáros gyött ki tavasszal, ugy bekegtek rá a marhák, meg is taposták vóna, ha gulyás nincsen.Nagy füstös nyakú bikák, - de nem filtern tőlük" - emlékesik gyerekkorára Yarga Gábor. A kint háló gulya mellett, külön pásztor előtt járt ki a legelőre a teliéncsorda, borjuosorda. Tolt külön ökörcsorda is,szent György naptól, később május 1.-től november 30-ig, általában azonban korábban is beszortilt. A csoráakihajtásnak a maitól elütő régies vonása volt, hogy a pásztor, kihajtás előtt, egészen 1919-ig "fejőre dudát". Hajnali két ónkor "ott a Simon Tiktomá kezdte, osz ment lefele dudálva, csak ugy hozta Í\L a harmatos tiszta hajnal azt az erős hangot, csak ugy hasitott": Kejj fél, kejj fél drága-lá-tes ka-to-nar * Az átányi monográfia zenei anyagát Raieczky Benjámin gyűjti össze és dolgozza fel. Ezt a dallamlejegyzést Is neki köszönjük.