Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Állattartás - Ló

fejlett, erős 16 munkaerejét saját kicsiny birtokán. "Akinek csak fe­li fődji vót, annak nem is TÓt ilyen igája, csak feli iga" - mondta egy 24 holuas gazda saját értékc-s lovaihoz mérve ezeket a fogatokat. "Nem tartottak ilyen erős lovakat,mint mink, csak csikót." Fiatal csi­kólovak tartáaa uellett kisíöldü emberek számára volt a fogat "megfe­lf.zésének" egy másik módja is: ha csupán egyetlen lovat tartottak. Aí egy lovas kocsi ítányon rendhagyónak, többé-kevésbé átmeneti szükség­megoldásnak számít. Az igás szerszámok - kocsi, eke,borona, henjer, stb. - általában két lóra vannak méretezve s fölszerelve. Egy ló befo­gásánál kiegészítések, módosítások szükségesek: a lószerszám szíjait szét kell csatolni, a ló két nyaklót kap, olyan gazdát is ismerünk,aki kivatte a kocsirudat és a két hámfatartó horog helyére két könnyű csuk­lósan rögzített rudat kapcsolt kocsija elé egyetlen lovához. Az egyes lófogat azonban az adatközlók tartózkodó vélekedése ellenére sem volt ritka Ítányon, 1896-ban 24-et, 1935-ben 36-ot vettek belőle számba, az Összes lófogatok 22.2 illetve 18.8 %-át. A csikólovak tartása, nevelése együtt jár azok rendszeres - évenkénti vagy gyakoribb - átcserélésével. Némelyik gazda azonban többször is, szinte mesterségszerüen, nyereségre törekedve cserélgette lovait - általában szintén fiatal csikólovakat. Ezek a kisföldü gazda­emberek alkották az átányi kupecek népesebb rétegét. A vásárokon ren­desen nem vettek több lovat kettőnél. A két lovat aztán maguk is hasz­nálták, néha fáradsággal tanítgatták, majd továbbadták s ugy mentek ismét vásárra, ujat venni.Leginkább herélt vagy csődör csikókat keres­tek, mert "ezek kellettek a Felfődnek, ott nem neveltek csikót." Ha a csikót csődörül vették, kiheréltettók s lehetőleg már két-három nappal utána vitték eladni, "míg nem esett össze,jól kitartotta magát". + Vet­tek néha kancát is, "mer az erre való nlp mevvette." A közelmúlt évtizedek átányi kupeckedése a déli Tiszántúl ló­nevelő vidékeiről közvetítette a fiatal állatokat a Falföld felé. k mesterségszerü kupeckedésben a Tisza jelentette a határt. "Sok jó lo­vat áthoztam a Tiszán" - büszkélkednek a kupecemberek. "Én még nem vó~ + *z utóbbi évtizedekből tiszanánai herélő embereket emlegetnek, aze lőtt Átányon is heréltek cserepcsikkal.

Next

/
Thumbnails
Contents