Fél Edit, Hofer Tamás: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 2. szám - Az átányi gazdálkodás ágai (Budapest, 1961)

Állattartás

Az átányi "kopeckedést* öregemberek emlékezete szerint Szobosalai Mihály kezdte 1865-86-ban, még pedig disznókkal. Az első kisérlet szerencsétlenül ütött ki, utóbb azonban, mikor csikókat hozott Tiszántúlról jó eredménnyel járt s hamarosan egyre több követő

je akadt. Jószág kereskedéssel a haszonfogás legnagyobb lehetősége ma Is a lovak adás-vételével van. A legutóbbi évekig rendszeresen járták le az átányiak főképpen a déli Tiszántúl: Békés,Csongrád,azelőtt Arad,Torontál vásáraira is és a délalföldi nönius tenyésztő körzetből hoztai csikókat, amit aztán a Felföld csikót nem nevelő, fias lovat nem tart községeibe adtak tovább, nyereséggel. A lovakkal való küpéckedős mellett elenyészően kevés volt azoknak a száma, akik ökröt, tehenet,disznót adtak s vettek. 1-2 évben volt arra példa, hogy még kislibával ls kereskedtek. "Előbb kuckó, aztán fickó" - tartja egy átányi mondás, aminek értelme az, hogy előbb ólat építsen, mielőtt állatot hoz a gazda. Az állattartás felszerelésében a legjelentősebb beruházást valóban az ólak, istállók fölépítése jelenti. Csak kevés és nem nagy jelentőségű kivétel van, mikor fedeles-falas építmény nélkül tartanak állatot: kötélre, láncra kötve hizlalnak disznót,fákon éjszakáztatják a baromfit. Csak öregek emlékesnek arra, mikor nyitott karámokban telelt a gulyabei i marha. Az ólak-istállók változása hozzákapcsolódik az állatfajták átcserélődéséhez. A határban épített hodályok a merinó birkák kedvéért jelentek aeg. Az ólaskertekben az istállók külső formája nem sokat változott: legtöbb továbbra is nádas tetővel padlásolatlanul épültj belső kiképzésük,berendezésük azonban jelentősen módosult a nemesebb fajtájú lovak s az uj "cifra marhák" számára. A fajta-váltással hozzávetőleg egyidőben kezdték belülről tapasztani az ólak nádfedelét. Ezzel általában melegebbé vált az istálló belső hőmérséklete. Ugyanekkor jöttek divatba a báromfele nyiló és verőcével kombinált iatállóajtók épp az alkalmas szellőztetés biztosítására. A fedél betapasztásával együttjárt az istállőbeli tüzelés elhagyásai aminek elmúlását más uton az istállóba kikerülő mécsesek készítették elő. Tökéletesedett a hidlás»általánoseá vált a pallózás, palló került helyenként még a tehenek alá is. Divatba jött, hogy napközben is aljazzanak a jószág alá. Az istálló belső berendezése is kiegészült:elterjedtek a lóetető rácsok,strajfák, a régi egyszerű jászolféleségek kimódoltabb építésüekre cserélődtek, agy jósság fajtaváltozásával párhuzc^oeax. egészült ki a szo-