Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

TÖRTÉNETI ADATOK - Mándoki László: A siklósi reformátusok házassági szerződései (1603-1862)

TÖBTÍNITI A D A T 0 I A SIKLÓSI BPJOHMlroaOI BiZASSÍSI SZNBZODfegl Jelen tanulmányunkban a történeti jognzoká. kutatásnak (vagy: a népi jogéletnek) csupán egyik területével, a házassági vagyonjoggal, közelebbről mégha tárósva: a néprajzi irodaionban "móring"-nak ("móringolás"-nak) nevezett jelenséggel, s ennek irásos emlékeivel kívánunk foglalkozni. A nórln

g szé német eredetű, a Morgengabe magyar alakja," azonban fogalmilag nem azonos ezzel, hanem a Muntschätz (pretium ;ella >hitbér) megfelelője.

2 A magyar néprajzi anyagban mindössze egy it len (erdélyi) adatot találtunk, amely tökéletesen beleillik a Morgengabe fogalmába,

3 természetesen ez nem zárja ki,hogy hajdanában (esetleg általánosan) megvolt hazánkban a defloratio-nak, a házasság elhalásának jutalmazása,mint jogi intézmény. (A Tripartitum a hitbér kellékéül kötötte ki a defloratio megtörténtét,ez azonban osak a házassági életközösség tényleges megkezdését igazolta, s nem jelenti azt,hogy a hitbér (dos) azonos a Morgengabe-val.) Ennek felderítése további, igen gondos történeti és szövegkritikai tanulmányokat igényel, azonban akár pozitív, akár negativ eredményre vezetnek is e kutatások, továbbra is nyitott kérdés az, hogy hogyan ment át a Morgengab

e

^v> móring sző a Munt- achatz (> hitbér) fogalmának jelölésére szinte az egész magyar nyelvte rületen. (Tudomásunk szerint a hazai németség körében nem használatos a Morgengabe kifejezés, vagy ennek nyelvjárási alakja — sem ilyen,sem olyan értelemben!) Sajnos a történeti anyag olyan szegényes,hogy egyelőre meg sem kísérelhetjük vázolni ennek a fejlődésnek alakulását, hiszen a Nyelvtörténeti Szótár csak a Ulli, századtól ismer ad?tokát (mindössze hármat!),* a Nyelvtörténeti Szótár birálója és kiegészítője, Ballagj Aladár pedig nem tárgyalta ezt a szót értékes munkájában^ Táj szó á finkban többféle értelmezéssel szerepel a móring sző; mónring 'hozomány' mónringol 'hozományként hoz' (feleség a férjnek), móring 'az s pénzösszeg, amin megvette a vő a lányt leendő feleségének*. Bbből vették a lakodalmi ruhát stb. Lehetett a nóring pénz is íszág is, pl. üsző.

7