Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében

nagyobb gondot fordítottak ültetésére, nemesítésére, a minőség javítására, mint manapság.A Vas megyei öreg gesztenyések mai állapota inkább emlékeztet az őskori "művelésre", mint a középkori gesztenyések gondos kezelésére. A gesztenyések tulajdonosai az öreg fákat kivágják fája nagy értéke miatt,a pótlásukról kellő időben nem gondoskodnak. A hoezssu terméketlenségi idő miatt nem ültetnek helyükbe fiatal fákat, inkább gyorsan s nagy mennyiségben termő gyümölcsfákat telepítenek. Ahol kedvező a talaj, inkább szőlőt ültetnek a gesztenyefák helyébe, mert még az is jobban kihasználhatóvá teszi a földet, mint a 10-15 év alatt termőképessó váló gesztenyefa. A gesztenyetermelés fokozásának problémája nemcsak a termelt gyümölcs mennyiségének és minőségének emelésén, hanem a fák termőképesség! idejének az ültetést követő időkben való kifejlesztésén is múlik. A gesztenyét kedvelő talaj gyorsabban termő gyümölcsök telepítésére is alkalmas. Ezért a kivénhedt fák helyébe a gesztenyések tulajdonosai nem gesztenyét telepítenek,bármilyen könnyen szerzett jövedelemtől esnek is el ilymódon. A termelési verseny korában, a mi életünkben csak akkor ültetnek újra gesztényefákat,ha a termelési problémák megoldásában a gazdák segítségére lesz kísérleteivel a modern tudomány is. A kollektiv gazdálkodással a gesztenyetermelésnek is uj, fejlettebb és haladottabb módja kezdődik, melyben a szedegetés jelentősége is gyökeresen átalakul a tulajdonjogi viszonyok megváltozása folytán. Maga a gesztenyefa Vas megye területén kihalóban lévő gyümölcsfa, amely az őskorban az idetelepült embernek az életét, a megélhetését biztosította.A ma is élő, hagyományos feldolgozási és felhasználási módokban azonban nyoma sincs annak, hogy a jelenleg ittlévő népek vagy közvetlen elődeinek táplálkozásuk középpontjában lett volna el az Ízletes gyümölcs. Mindig csemegeként ették

, a felesleget is csemegeként értékesítették. A fa szaporításával, nemesítésével, gondozásával kapcsolatos munkálatok ismerete teljesen visszafejlódőben van} tehát a fa őshonosságának semmilyen következménye nincsen sem a gyümölcs, sem a termőfa értékelésére. A gesztenyefa az emberi kultúra - jlődő elemeit ezen a vidéken döntően nem befolyásolja} nem tudott nállóan élő, magasabb kultúrát teremtő növénnyé válni az ujabb társalomban, mint a szőlő, vagy a buza* Ennek oka, mint láttuk, hogy természeti versenytársai erősebbek, hogy az ember gazdaságosabb kultúrnövények meghonosításáról gondoskodik. Tolsztov szerint "a szovjet etnográfus minden nép kultúrájában