Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében

tott padlásán tartják a szénát, belsejében a gesztenyét. 2 A geszte- ayéa hán T. házikó kifejezést Kőszeg kornyékén nem ismerik. Cákcn, Telemben, a kőszegi Pogányrölgyben pince. Tagy borpinoe az ilyen kisházak neye, bár igen ritka esetben vannak a föld alá, vagy a földbe vésett tároló helyiségei. "Vem ház az kérem, hanem pince!" - figyelmeztetett adatközlőm. "Szőlőhegy volt itt mindig, nem falu!" - mondták. Tóth János sem figyelte meg pontosan e "kis házak" nevét, mert egyik fényképe alá a gesztenyés pince megjelölést irta, - éppen egy általam is jól ismert velemi pince fényképe alá.*** A velemiek egyszerűen pin cének nevezik az ilyen kis házakat, akár szőlő, akár gesztenyés, akár gyümölcsös mentén van, bár a legritkább esetben használják ma már bor tárolására. Éppen Tóth János figyelmeztet, hogy a hagyományok szerint az itteni boronapincék sokszáz évesek} népi építkezésünknek talán legrégebbi emlékei. Az egyik a boronába bevésett évszám szerint 1558-ban épült a cáki szőlőhegyben, mely ma "ősi" gesztenyés, a legrégebbinek ismert pince. (Gerendáját 1933-ban hozta át tulajdonosa a kőszegszerdahelyi szőlőhegybe.) Telemben, Cákon a legidősebb ember sem tudja megmondani, hogyan és mikor került a szőlők közé a gesztenye. A gesztenyéskert ékben még most is megvannak a többszáz évesnek látszó boronapincék, 1-2 tőke szőlő is akad a gesztenyések között elvadultan, de nem emlékeznek reá, hogy mikor pusztultak ki a szőlők, pedig Cákon hivatalosan is Szőlőhegy a neve a gesztenyéseknek, bár szőlő már nem díszlik rajta. Talőszlnü, hogy a hatalmas fák kiszorították a szőlőt. 3z a folyamat a kőszegi - doroszlói Fogányvölgyben még ma is szépen megfigyelhető. Szőlőtáblák között gyümölcsösök és gesztenyések találhatók, váltai-ózva, szép számmal} nemcsak a szőlőhegy aljában vannak gyümölcsfák,hanem helyenként egymással változnak gyümölcsösök (gesztenyések) és szőlősök, melyekben viszont egy gyümölcsfát sem lehet látni. A termelési és az értékesítési előnyök, a hasznosság szempontjai döntik el a versenyben, hogy a gyümölcsös (gesztenyés), vagy a szőlőskert marad az egész völgyben az erősebb fél. A pogányvöigyi pincék jelentős része talpfára épült boronapinoe, a velemi és a cáki pincék alig mélyednek a földbe, inkább a föld szinén támaszkodnak a domb oldalának} a pogányvöigyi domboldalak meredekebbek, mint a cákiak és a velemiek. A cáki pincék, noha a gesztenyésekben vannak, nem gesztenyefából, hanem tölgyfából, meg cserfából épültek. A róhegyi

. meg a cseri dűlőkben

, amelyek ma szántóföldek, régen kocsányos tölgyek meg cserfák álltak, míg ki nem irtották. Azokból