Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
Téar-aajor ban akkoriban egy Pénpáor nevű eaber hozott nex&sebb fajta gesztenyecsemetéket j azóta vannak nagyobb gesztenyések errefelé. Pesty Frigyes kéziratos helynévgyüjteaőnyébeu 1864-ből kapunk érdekes adatokat problémánkhoz. 59 1 vidékről jelenti Kapiller János velemi biró, hogy "a vidék hegyaljának neveztetik, minthogy nagy hegylános tövében fekszik." Telem határában Tan Gosztenrés nsvu hely, "sok. gesstenyéfával", Borba és Pákolr . "hajdan szóilök, most gesztenyefával vegyített kassálók". Sserdahelyen a Felforr noTŰ dűlőben "szép tölgy és bttkkerdő van észak felé, as alján pedig fizőllők és gyümölcsös kaszálók." A Zsáoerhegy "hajdan hegyrámos szőlő volt, most többnyire kaszálók, regényes fekvéssel." Cákról kapjak a legtöbb adatot a szőlők gyümölcsössé való válására. "A kőhegyi, góbiesi, Ládái, Rónai, középhegyi, Pállőrinczi, szotai (dűlők), - ezek hegyi birtokok, 70 holdra terjedők, fekvésük nagyon dombos és rendetlen,a felső része északnak, a kőszegi nagy erdő tövében, alsó része kaszáló és gyümölcshoiő, - korábban szőlőtermelésre nézve is használtatott, azonban kevés termést hozva. rvttm ^ir.sf^Yy^ plántáltatott be ." így világosít fel bennflukat Angyal János jegyző arról, hogyan keletkeztek a cáki "ősgesztenyések" 1 , mert nyilvánvaló, hogy ezek a gyümölcsfák azok a gesztenyefák amelyeknek ősi voltáról hosszá idők óta vitáznak természettudósaink. A cáki Pogányrét Boroszlóba is átnyúlik)Angyal János szerint a cáki gazdák "ezen dűlőben legkedvesebben dolgosnak és ritkán látható ember nélkül, mert a doroszlői pogányi édes és zamatos italt hozó szólók torkolatában hever." Bálás István doroszlői birő szerint: "a falu igen kedvelt szőlőhegye délnek a kőszegi magas erdő tövében nagy domborusággal fekszik és hivattatik Pogánynak hihetőleg azért, miután hajdanában donat ionalis Pogány nevű urat illetvén a község, - később magva szakad tavai, mint szokott lenni, más kézre jutott. 6 ^ Ízen szőlőhegy nea igen gazdag, hanem szlwidámító, zamatos terméssel kedveskedik, mintegy 120 holdra terjedő, - a szőlőlábok térségén boros pincék, ámbár korábban épülve, az eszmei gyengeség miatt szétszórva állanak nagyobb részént zsúppal, részént pedig már cseréppel is fedve, a jó lsletá nimost mel lé kedvezésűl a szólóláb még ió gesztenyét hos ." Fűsű Géza szerint Sopronban "mivel a gesztenyések talaja alkalmas volt szőlőművelésre, a szőlő is a gesztenyés ellensége lett. 61 A kőazeghegyaljai gesztenyések esetében fordítva látjuk: a gesztenyefák fejlődcak ki a szőlőskertek rovására. a Rapaics és G&yer írja, hogy a Vas negyei gesztenyésekben külön gesztenvés ház akat -pitének a gesztenye téli el tartamára; a házikó nyi-
