Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
a gesztenyének övezetéhez tartoztak. Gesztenyéi akut találnak benn a falvakban, a beltelkeken is, - utak mentén ritka, de előfordul. Leggyakoribb ezenkívül a szőlőskertek aentén, vagy teljesen öaá r ó gesztenye skertékben• Fényes Blek Bozsokről és Cákről azt Írja, hogy szép szőlőhegye és erdeje van, Felen és Szerdahely jő bort termeszt: gesztenyéseiket nem említi. 90 Íz 1828. éyi urbarialis Összeírás szerint 90 a bortermelésTelemben 60 akó, Cákon 48 akó és Szerdahelyen 25 akó bor volt. lem csoda tehát, hogy szőleiket "babbal és gyümölcs-fákkal ttltették be és azért tartották"• is összeírás szerint a gazdák kára (ráfizetése) egy kapás szőlőn 30-60 krajcár volt. Így akó bor középára 2-2.24 frt.volt, egy kapás napi bére 10-14 kr. Az adózásnál a lakosok jövedelme nem lehetett adóalap, mert "birtokaik elegendő élelmet nem adván, azt távolabbi megyékben és helyeken csépléssel, aratással, favágással és egyéb házi Bunkák végbevitelével keresik) a kereskedők számára marhákat hajtani ell járni, enyvet főzni, 5oa s azt ell adni kenteiének,hogy szükséges élelmeket kereshessék." kőszeg városa már 1782-ben megintette a helytartó tanács rendé, lete alapján azokat a szőlőtulajdonosokat, akik gyenge szőleiket és gyümölcseiket pusztulni engedték, hogy az adó és a katonatartás terhe alól kibújjanak. Ha esőleiket nem művelték, az első intés után 3 év alatt nyilvánosan elárverezték birtokaikat." Valószínű, hogy ezek az intézkedések éreztették hatásukat a kőszeghegyaljai községekben is és a gazdák nemcsak a szőlő iránti hagyományos szeretetből, hanem a kényszer hatása alatt is művelték kevés és rossz termést hozó szőleiket. A 3ZŐ1Ő azok közé a növények közé tartozik, amely a leggondosabb ápolás tellett is kipusztul időszakonként egy-egy vidékről) az ampelologusok iá sem tudják ezeknek & periodikus pusztulásoknak a magyarázatát. Látszólag sem az éghajlatban, sem a talajban, sem az emberben, sem a körülményekben nem történik változás, s mégis egész szőlőhegyek pusztulnak ki időnként. Uj növényekkel népesítik be a domboldalakat, s esetleg 1-2 század múlva újra kifejlődik a szőlőhegy. 5 ® Ilyen rejtélyes kapcsolat van a szőlőhegyek és a gesztenyések között is. A velemi öregek emlékezete szerint a bírónál volt a falu ládája, abban volt egy térkép. A község 7 házbői állott ezen a térképen, a többi mind szőlőhegy volt. A Szentvid és az egész domboldal sűrű erdős hegy volt, oda szőlőt nem lehetett ültetni. A szőlőket a 70 éves Vallasz József szerint gyermekkorában a filoxéra pusztította ki. Breszt-
