Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)

Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében

Kálvária ÉK-i oldalon 390 m. magasságig tenyészik. "Óriási termetű" fákról is megemlékezik. Telemről csak annyit Ír, hogy igen régi gesztenyés. Chernél írja Kőszegről, hogy "a nyugati részen emelkedő hegység oldalain szőlőskertek, gyümölcsösök, gesztenyések simulnak s öszszeérnek BBT-ről Telem és Cák, Ny-ról Bozsok hasonló jellegű határaival."

46 Knnek a gesztenye termő vidéknek egyes részei ma Burgenlandhoz tartósnak, így a kőszegvidéki gesztenyetermő vidék tulajdonképpen a Hegyalján

ak nevezett területre korlátozódik. Borbás Tincse szerint "aki a kőszegkörnyéki gesztenyeerdőket látja, természetszerűleg felébred benne az a gondolat, hogy a jóféle gesztenye itt vadon terem"

47 Borbás szerint a gesztenye észak felé való ültetéséről igen régi írásbeli adatok vannak és ezért nem állítja egészen bizonyosan, hogy a szelíd gesztenye Kőszeg körül eredetileg vadon terem, de "a tenyészete itt egészen természetes, s meggyőzőnek látszik.hogy hazánk nyugati és délnyugati vidékein ősidőtől fogva természetszerűleg nő vadon".

49 Kőszeg vidékén mint ritkás erdő bocsátkozik a gesztenyés a tölgyerdő öve alá,a tölgy és a szőlő között jő széles övet alkot. 1 doroszlai, cáki, szerdahelyi és a velemi lejtők ritkás gesztenyésekkel, mint hegyi rétek hanyatlanak a szőlőkultúra területér®.! szelíd gesztenye az erdőben gyakran bokor alakara nő^ s megérdenli,hogy magyar ma

róniTmV nevezzük gyümölcsét kiváló tulajdonságai miatt. Borbás megfigyelései szerint ezen a vidéken a gesztenye "szem* látomást magától gyarapodik, csemetéit az erdőkben emberi hajléktól messze találni, az evetke és a varjú szokta széthurcolni és szaporítani.

52 Gayer Gyula leírása szerint a kőszegi Pogányvölgy délfelé néző lejtője csupa gesztenyésből, az alján pedig a gesztenyések közé vagy azek helyére telepített szőlőkből áll.A Pogány völgynek a pataktól jobb felé eső oldalán kezdődik a cáki közős erdő, mely Magyarország utolsó, ma már csak romjaiban szemlélhető ősgesztenyése.Bz az erdő széles sávban körülöleli a cáki kőfejtő völgyét, azután a község fölött húzódik tovább délnek, Telem községig. A gesztenyeör körülöleli Telem község felső részét és széles sávban húzódik Bozsok felé.Különösen szép állománya van a Telemről Bozsokra vezető út mentén, Bozsok határában már egészen ritka. Azonban nemcsak a hegy lejtőin, összefüggő egységekben, hanem a szántóföldek között meghagyott öreg gesztenyefák, vízmosások, mélyutak, mélyárkok, tehát a kultúrától még nem érintett helyeken megmaradt vén gesztenyefák igazolják, hogy régebben ezek a területek is