Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
a gesztenyéé, a ha es az idegen sarj erdő aléri m 5 rag gesstesyefát, gesztenye nen terem többé. Ízzel aztán megszűnik as a gazdasági érd*k» amely a nagy fa kímélését indokolja*^ így fogynál a velemi és a cáki gesztenyések hatalmas fái, és re luk együtt elpusztul as ősi gyűjtögeti? gazdálkodás csökevényekban élé emléke is* I. Kovács László a magyar földművelő gazdalkodásról Írott öszssefoglalásában hiányolja a népi erdőgazdálkodásról szélé néprajzi szakirodalmat: megemlíti, hogy hazai szelidgesztenye-fáinkrél jóformán osak természetrajzi és kultúrtörténeti adatközlések jelentek meg* 3 ' Gunda Béla véleménye szerint is megírásra vár a magyar gesztenye néprajzi monográfiája, azonban ő I. Kováccsal látszólag ellentétesen a gyűjtögető és zsákmányold gazdálkodás emlékeként említi a gesztenyeszüretnél^ használt gereblyék, osipeszek, köpüző kalapácsok mediterrán jellegét. 21 ihol gesztenyefa van, a nép igyekszik kihasználni a természetes növénytakaró által,munka nélkül nyújtott táplálékot és szorgalmasan összeszedi termését. Az er&ülés . as erdei munka a természetes növénytakaró kihasználásával jár, de maga a fa ma már a termelőgazdálkodás függvénye, feldolgozása pedig az iparba torkollik. A gesstanyetérmelésnek eszerint kettős jellege van: 1/ a gesztenyés-kei tök létesítése a termelő-földssttvelő gazdálkodás egyik fejesete ("fc gesztenyeállományokat nem erdőnek, hanem gyümölcsösnek kell tekintenünk*Blattay váleaánye szerint, 22 megmunkálásuk tehát kertészeti tevékenység)} 2/ & gesztenyetermelés betakarítása pedig gyttjtögeto^zsákmányclő gazdálkodásnak tetszik, mivel a gesztenyefát - legalábbis egyes vidékeken - a táj természetéé növénytakarójának elemei közé sorolja nemcsak a tes mészettudomány, hanem a gesztenyefák tulajdonosainak nagy része is. "Az emberek nem tartják itt nagyra a gesztenyét, - mondták oáki adatközlőim. - Hincs vele munka, csak a leszedés meg a lepucoláa." A gesztenyefákat sem ültetni, sem gondozni nem kell, általában olyan öregek, hogy ültetésükre a mai nemzedék nem is emlékezik. Blattny fibor is rámutat arra, hogy dunántúli gesztenyéseink őshonos jellegzetességei nem vitathatók,mégis vannak a gesztenye eredeti termelőhelyeinek a közelében "a természetesség jellegeivel bíró elvadulások is*, amelyek kétségkívül mesterséges, régi telepítések eredményei. 2 ^ Nem kell tehát minden öreg gesztenyefáról vagy gesztenyésről azt hinnünk, hegy valamilyen ősrégi erdőség maradványa. „ A mit százsában alakult ki az a nézet, hogy a gesztenye hazánkban ültetett fa, Bntz Ferenc származtatta hazai gesztenyéseink jő
