Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
hagyta, amikor a többi fát kirágta.^ így keletkeztek.mint természetes erdei kertek,az egységes állományú gesztenyések. 11 Soó Rezső megfigyelései szerint a Kőszeg vidéki gesztenyések vegetációjában ké flóratipns keveredik: 1. a castaneák tövében és körülöttük árnyékké'velő erdei elemek és 2. a fák közötti tisztásokon rétnövények. A castanetnmok leginkább parkerdő jellegét viselik magukon,a vegetáció leginkább tölgyes erdőszélek vagy cserjések flőraösszetételére emlékeztet. 1 ^ A dél svájci castanetnmok asszociáció-listájának 90 $6 a nálunk is szereplő faj, a két egymástól távol levő gesztenyés tehát egy tipushoz tartozik. 1 ^ A vegetáció kettőssége mind nálunk, mind a svájci gesztenyéseknél arra utal, hogy az első emberi beavatkozás a gesztenyések életébe a fák ritkítása volt. "Hagyásfák" ma is előforduló jelenségek. 1 * Soó Rezső tudományos munkáiban rámutat arra, hogy a dunántúli gesztenyés ültetvényeknek elsődlegesen olyan jellegük volt, mint a savanyu talajon felnövő horvát erdőknek: az egyezés nyilván a talajszerkezet egyezésének következménye. 1 ^ A gesztenyékkel kevert tölgyerdők Horvátországban természetesek a szilikátos talajon, nálunk azonban az emberi munka következtében a gesztenye ültetvények erdei tisztás jelleget nyertek. 1 ** A ritkítást nem lehet úgy tekinteni, mint irányt a természet tudatos átalakítására, a környezet kialakítására. Az élelmet nyújtó hatalmas fák tövében levő *telephelyek" voltak az első települések, azonban a tüzelő természetes lelőhelyei befolyással bírtak a tűzhely megválasztására is. A táplálék és a tüzelő természetes lelőhelyének kettős előnye nyitotta meg a megőrzés lehetőségének igényét is. Rapaics szerint: a gesztenyés alján betelepedett község lassanként elfoglalta a gesztenyés aljának helyét, szőlőt ültetett eleinte a gesztenyefák közé, majd helyébe, végül a házak is kirajzottak az egykori gesztenyések helyére. 1 ^ A gesztenye és a szőlő életigényei nagyon hasonlók: hosszú tényészeti időre és meleg őszre van szükségük, hogy gyümölcsüket beérleljék .A szőlő fényigénye nagyobb és Svájc egyes K-Ny-i völgyeiben ezért találjuk a gesztenyét az északnak, a szőlőt a délnek néző lejtőkön.A történelmi idők folyamán a két faj élet igényeinek hasonlósága miatt a szőlőkultúra sok területet hódított el a gesztenyétől és a szőlőmüvelés terjedésének elsősorban a gesztenyeerdők estek áldozatul, annyira, hogy a mai kor emberének szemében helyenként a gesztenye dunántúli őshonossága is kétségessé vált. 1 ** Kétségtelen, hogy ezek az ősi gesztenyeerdők évezredek óta pusztulóban vannak a Dunántúl területén. A bükk és a gyertyán makkja könnyebben csírázik,mint
