Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 6. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1961)
Dömötör Sándor: Gesztenye termelés Vas megyében
A gesztenyetermelés kultúrtörténeti háttere. Az édes , vagy gaelid , vagy európai gesztemre (Castanea satira Hill., C. Tesca Caertn., C. Castanea Karst,, Fagus Castanea L., C* Tulgaris Lam. ) 2 a Földközi tenger mellékén keletre a Kaukázusig honos mediterrán flóraelem. Slterjédesének északi határa többé-kevésbbé öszszeesik a szőlőkultúra vonalával. 3 A Balkánról és a Keleti Alpokból átterjed a Dunántúlra, a Magyar Középhegységre, a Kárpátok déli peremére és az Alföldet keleten határoló hegyekre. A gesztenye a magyar botanikusokat (Borba8 Vince, Gayer Gyula és Rapaios Baymund) régóta foglalkoztatja. Elsősorban hatalmas gesztenyefáink létezésének magyarázatai, nagyobb gesztenyéseink kifejlődésének okai voltak azok a problémák,amelyek erre az érdekes növényre a közfigyelmet reáirányitották. A természetrajzi kutatások történetét többen is feldolgozták) ezeket megismételni nem szándékozunk.* A természetrajzi kutatások ujabb eredményei alapján ma már nem vitás a gesztenye endémikus jellege Európában, ezért endénikus jellegét Magyarországon sem vonhatjuk kétségbe. Gayer Gyula még azt állította, hogy a gesztenye elterjedése a harmadkortői kezdve nem mutat semmi változást a korábbi Pannon-tó vidékén. 5 A pollénkutatások, a virágpor maradTányok elemzései azonban megváltoztatták a történeti fejlődésnek ezt a képét. Zólyomi Bálint tudományos cikke alapján vitathatatlan, hogy a gesztenye a jégkorszak! periódusok folyamán kipusztult, és csak a jégkorszak után telepult be újra hazánk területére. Ebben az esetben tehát a gesztenye csupán a neolit korszak után jelenhetett meg nálunk. isi gesztenyéseink kevés helyen maradtak ránk a használat következtében ősi természetességükben. A gesztenye nem alkot erdőket,hanem egyik társuló eleme a kocsánytalan tölgyfákból álló erdőknek. 7 Iredetileg minden gesztenyésünk hegyi tölgyes Tegyes erdő volt . Az ember az ujkókor óta használja ezeket a gesztenyével kevert kocsánytalan tölgyerdőket. Hapaics szerint: M a hazai gesztenyék ősi alakgazdasága, amelyben a maronik erdei ősalakjai sem hiányoznak, de hiányzanak a kitenyésztett maronialakok, kétségtelen bizonyítékai gesztenyéseink őshonosságának. w ® A gesztenyefa gyümölcse az ősembernek minden munkaTiélkttl Ízletes táplálékot biztosított, ezért e hegyvidék jellegzetes települési tényezője volt,az ősember településének irányt szabott.^ Mivel a gesztenyét értékesebbnek ismerte meg, mint a.többi fát, megkímélte és meg-
