Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Diószegi Vilmos: Emhergyógyitás a moldvai székelyeknél

ték- Más neret adnak a gyereknek, mer a régi neve nem hasznos. Visszavenni (t.i. a nevét) nem fogják soha (G 1)* Ha valaki beteg volt, akkor más nevet attak neki. Ha Mihálynak hívták, akkor János lett. A faluban nem is tutták, hogy Mihály volt. Átadja az édesanyja egy asszonynak, és az megveszi pénzbe. Az édesanyja adja ki az ablakon és egy olyan asszony veszi meg,akinek nincs gyereke. Amikor kiadja az ablakon, azt mondja: 'mostanig vót az enyém,aztán lesz a tied.' öt frankval vette ott meg.Azt a pénzt el kell tenni, míg a leány férjhez nem megy, a fiúnál: ameddig meg ne* nósül (Lá 7). Gyomorfájás. Viriccsel vagy ráolvasással gyógyították. Virics.. A virics orvosságnak jó; gyomortul (P 4). Ráolvasás. Három nap kell ezt elmondja kilencszer annak a kis hubának, amelyiknek gyomorfájása van. A has ki legyen takarra, csak a bóröcskéje legyen. Fonetikus lejegyzés: a plekat dunezou la kasa réreol rokon a vozut 0 mare spajnö a intrat jar dumnezou a grijt voj rêrol nise nu nastec nise nu krestec jarem punticele prunkuluj se fi vindikat disköntikul d'ele mine jar l'akul delà majka domnuluj (P 5). À román szöveg értelmezett irodalmi átírása: a plecat Dumnezâu la casele lor (?) pe cínd a vazut o mare spaima a íntrat iar Dumnezáu